Hajdu Júlia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hajdu Júlia
Életrajzi adatok
Született 1925. szeptember 8.
Budapest
Elhunyt 1987. október 23. (62 évesen)
Budapest
Pályafutás
Hangszer zongora
Tevékenység zeneszerző, zeneművész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu Júlia témájú médiaállományokat.

Hajdu Júlia [1] (Budapest, 1925. szeptember 8. – Budapest, 1987. október 23.) zeneszerző, zongoraművész.

Tanulmányai[szerkesztés]

Tanárai korán felfigyeltek zenei tehetségére, tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, itt szerzett tanári diplomát; népzenét Kodály Zoltánnál, jazzhangszerelést Ránki Györgynél tanult, 1948-ban diplomázott. Zongorakísérőként is működött, többek között Honthy Hanna partnere volt, kísérte Ruttkai Évát, Kiss Manyit, Latabár Kálmánt. Nagyon szerette a gyerekeket és imádott tanítani, 1955 és 1982 között oktatott egykori iskolájában. Később a Vidám Színpadhoz szerződött, ahol kísérte a kabarékat, előadóművészek énekelték az ő szerzeményeit. Gyakran turnézott itthon és külföldön.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 10.[2]

Zeneszerzői munkássága[szerkesztés]

Több száz táncdal, rádió- és televízió- operettek, revük, dalok, táncszvitek (Téli örömök, Vidám percek stb.) áriák, szerenádok, filmkísérőzenék szerzője. 14 operettet írt. Több száz táncdalt, filmzenét, szerenádot, áriát komponált. 1950-ben bekerült a Magyar Televízióba, ahol három évig dolgozott.

Slágerei: Csak a szépre emlékezem (1953); Sétahajó (1954);[3] Butaság gondolni rád; Pest megér egy estet.

Főbb operettjei:

Füredi komédiások (1959)

Doktorkisasszony (1960)

Pest megér egy estet (1960)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Több forrásban: Hajdú Júlia. Ld: Vitalap
  2. 2010. november 18-i lekérdezés
  3. Azok az ötvenes évek. Hungaroton - HCD 7170

Forrás[szerkesztés]