Hajdu André

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdu André
Született1932. március 5.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt2016. augusztus 1. (84 évesen)[1][2]
Jeruzsálem
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
KitüntetéseiIzrael-díj (1997)
SírhelyeOlajfák hegye Zsidó Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu André témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajdu André (született: Hajdú András; héberül: אנדרה היידו; Budapest, 1932. március 5. – Tel-Aviv, 2016. augusztus 1.) magyar származású izraeli zeneszerző és etnomuzikológus.

Élete[szerkesztés]

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endrénél és Szabó Ferencnél zeneszerzést, Szegedi Ernőnél zongorázni, Kodály Zoltánnál népzenekutatást tanult. Kodály tanítványaként két évig részt vett a cigány zenei kultúra kutatásában, és számos cikket publikált ebben a témában.[4]

Az 1956-os forradalom után Párizsba menekült, és a Párizsi Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Darius Milhaud (kompozíció) és Olivier Messiaen (zenefilozófia) növendékeként.[5] Osztálytársai között volt Gilbert Amy, William Bolcom, Philip Corner és Paul Méfano. Párizsban számos ösztönző emberrel találkozott, Samuel Beckettől az izraelita Héber Egyetem professzoráig, Izrael Adlerig, s utóbbi miatt 1966-ban első alkalommal tett látogatást Izraelben.

Mira Zakai opera-énekesnővel Jeruzsálemben, 2009-ben

1966-ban Jeruzsálemben telepedett le. 1966 és 1991 között a Tel-Aviv-i Zeneakadémián tanított. 1970-től a Bár Ilán Egyetem Zenei Tanszékének vezetője és tanára volt, illetve megalapította a Zeneszerzés Tanszéket. Nevezetes tanítványai között volt Aharon Razel, Gil Shohat, Yonatan Razel, Yoni Rechter, Mátti Kovler és Matan Porat.

Számos pedagógiai művet alkotott, főleg zongorára és elméletet a kreatív megközelítés révén (bevonva a játékost a zeneszerzés folyamatába), pl. Milchstrasse (Tejút), A zongorajáték művészete, Book of Challanges (Kihívások könyve), Concerto 10 fiatal zongoristának. Mindez összefügg a jeruzsálemi Izraeli Művészeti és Tudományos Akadémia kreatív tanításának gyakorlatával, amely a zenetanítás új megközelítésének kísérleti iskolája. Tanulmányozta a zsidó klezmer és haszid repertoárokat, és számos cikket publikált ebben a témában. Behatóan foglalkozott zsidó témákkal, s nem csupán a szokásos folklorisztikus vagy liturgikus szinteken, hanem a zsidó gondolkodás elvontabb témáival (Szóbeli Törvény, a Biblia filozofikus könyvei) is, valamint foglalkoztatták a zsidó történelem mélyebb törekvései. 2005-ben megkapta a Jeruzsálemi Héber Egyetem tiszteletbeli doktora címet.

Nyolcvannégy éves korában Jeruzsálemben halt meg.[6]

Díjai[szerkesztés]

  • 1955-ben a cigány kantátájával az első díjat nyerte el Világifjúsági és diáktalálkozó varsói versenyén.
  • 1997-ben Izrael-díjat kapott életművéért. [7]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Színpadi művei
  • Ludus Paschalis, középkori pészahi játék (1970)
  • The Story of Jonas, opera gyermekkarra és alt szólóra (1985–1987)
  • Koheleth (Ecclesiaste), kísérőzene (1993)
Zenekarra
  • Petit enfer (1959)
  • The Unbearable Intensity of Youth (1976)
  • Bashful Serenade klarinétra és zenekarra (1979)
  • On Light and Depth (1983–1984)
  • Concerto for an Ending Century for piano and orchestra (1990)
  • Continuum for 15 players and piano (1995)
Vonószenekarra
  • Truath Melech (Rhapsody on Jewish Themes) klarinétra és vonós zenekarra (1974)
  • The False Prophet for narrator and string orchestra (1977)
  • Divertimento (1988)
  • Overture in Form of a Kite (1985)
Kamarazene
  • 5 Sketches in Sentimental Mood zongorakvartettre (1976)
  • Instant suspendus hegedűre, brácsa vagy cselló szólóra (1978)
  • Sonatine à la française (francia stílusú Sonatina) fuvolára és csellóra (1990)
  • Variations for string quartet (1997)
  • Birth of a Niggun for flute, clarinet and piano (1998)
  • Mishna-Variations for string quartet (1998)
  • Music for Three for violin, cello and piano (1999)
Zongora
  • Plasmas, "Plazmák" szólóhangszerre (1957)
  • Diary from Sidi-Bou Said (1960)
  • Journey around My Piano "Utazás a zongorám körül" (1963)
  • Noir sur blanc (1988)
  • Metamorphoses "Metamorfózisok" (1997)
  • 5 Inventions for piano 4-hands "Öt invenció zongora-duóra" (1983)
Dalok
  • A lebegő torony (Mishnayoth) (1972–1973)
  • Bestiary "Bestiárium" (Ted Hughes) (1993)
  • Merry Feet (1998)
  • Nursery Songs
Ének-zenekari
  • Cycles of Life, Cantata (1985)
  • Álmok Spanyolországról (Kantáta a zsidók Spanyolországból történt kiűzetéséről) (1991)
  • Job and His Comforters "Jób és vigasztalói", bibliai és történelmi oratórium (1995)
Kórus
  • House of Shaul for mixed chorus "Saul háza" (1974)
  • The Question of the Sons (1974)
  • Bitzinioth Nov (Song of the Sea) (1973)
  • Mishnayoth (1972–1973)
  • Proverbs of Solomon for choir and percussion "Salamon közmondásai" kórusra és ütőhangszerekre (1978)

Diszkográfia[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ a b Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
  3. ↑ Carnegie Hall linked open data (angol nyelven), 2017. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
  4. ↑ Schleifer 2001.
  5. ↑ Schleifer 2001
  6. ↑ „Acclaimed Israeli composer and educator André Hajdu dies at age 84”, Jerusalem Post, 2016. augusztus 3. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.) 
  7. ↑ Israel Prize Official Site - Recipients in 1997 (héber nyelven)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Andre Hajdu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdu_André&oldid=26294903”