Hajdúszoboszlói gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 21° 23′ 57″

A Hajdúszoboszlói gyógyfürdő 1927 óta működik a városban. Pávai-Vajna Ferenc fedezte fel.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdúszoboszlói gyógyfürdő Mediterrán part

A hajdúszoboszlói gyógyfürdő a város üdülőövezetében a Bánomkertben helyezkedik el. A fürdő körül egy liget terül el. Két oldalról a József Attila utca és a Pávai Vajna Ferenc utca zárja le.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A autóval várost elkerülő 4-es főúton Hajdúszoboszló keleti, vagy nyugati részén a Belvároson keresztül a Bánomkertig.

Busszal könnyen megközelíthető, hiszen a fürdőhöz közel helyezkedik el a buszpályaudvar.

Vonattal a vasútállomásig és onnan az 1-es, 1A vagy a 2-es busszal elérhető.

Történet[szerkesztés]

Hosszas tárgyalások után a város 1924-ben engedélyezte Pávai-Vajna Ferenc bányafőtanácsosnak és Pekár Dezső geofizikusnak. A kutatás lényegében arról szólt, hogy földgáz után kutassanak , bár Pávai már ekkor sejtette, hogy termálvíz is lehet a felszín alatt. Az úgynevezett Bánomkert délkeleti részén, a várostól északkeletre, 1925. október 26-án 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a gyógyító erejű termálvizet, amely 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, jódos és kénes összetételű. A városvezetés hamarosan felismerte a hőforrásban rejlő lehetőségeket, s a hatóságokkal folytatott, sokszor éles hangú tárgyalások után 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A város anyagi ereje azonban nem tette lehetővé a fejlesztést. Erre részvénytársaság alakult, amely 1928-ban megépítette az első vasbeton medencét. A belügyminiszter 1934-ben a hajdúszoboszlói fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította.

Ezzel párhuzamosan indult meg a szállodák üdülőházak kiépítése a bánomkerti részben. A bevételnek és az üdülőtulajdonosok révén fejlődés és népesség-növekedés indult meg a városban.

Hajdúszoboszló arról is híres, hogy 1937-ben itt nyitották meg Magyarország első és sokáig egyetlen hullámmedencéjét. Az élményelem hamar híres lett. A meghajtása is különleges mivel a hullámkeltő lapátokat egy présre tették amely körkörösen mozog és két erős kb. 0,7 kv-os villanymotor hajtja. A szerkezetet manuálisan, a helyszínen indítják el és állítják le. Az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázótavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is.

A gyógyfürdőhöz csatlakozó 30 hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és természetesen a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással. A park része a csónakázótó, a legújabb létesítmény pedig a 2000 nyarán megnyitott Aquapark, ahol korábban csak a távoli, híres tengerparti üdülőhelyeken elérhető élményekhez juthatnak a "vízi őrületek" megszállottjai. A 113 méteres óriás csúszda, a négypályás versenycsúszda, a 101 méteres "fekete lyuk", az "őrült folyam" és a többi különlegesség jelzi, hogy a fürdőváros nem elégszik meg a reumás betegségük gyógyítására vágyók igényeinek kielégítésével.

Medencék[szerkesztés]

Medencék
Típus Vízhőmérséklet Mélysége
Gyógymedencék kb:30-37°C kb:80–120 cm
Hullámmedence kb:28-29°C kb:0–220 cm
Úszómedence kb:26-27°C kb:220–270 cm
Mediterrán part medence kb:29-30°C kb:0–180 cm
Pezsgőmedence kb:30-33°C kb:110 cm
Gyermekmedence kb:30-34°C kb:80 cm
I.a és I. b Termál medence kb:30-34°C kb:80–160 cm
I.c és I. d Hideg vizes medence kb:27-28°C kb:80–160 cm
I.e Langyos vizű medence kb:29-30°C kb:80–160 cm

A felsorolt medencéken kívül találhatók súlyfürdők, kádmedencék, és egyéb meleg vizes medencék.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Spa in Hajdúszoboszló
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszoboszlói gyógyfürdő témájú médiaállományokat.