Hűséggel a Hazához
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Hűséggel a Hazához a magyarországi németek Magyarország-párti, Volksbund-ellenes szervezete volt a második világháború idején.
Története
A második világháború során a magyarországi svábok egy részének egyre ellenszenvesebb lett a Harmadik Birodalom által erőteljesen támogatott Volksbund tevékenysége. Annak agresszív német- és háborúpárti propagandatevékenységét, valamint később a Waffen-SS-be való toborzását sokan hazaáruló tevékenységként élték meg. A Magyarországhoz lojális németek Hűséggel a Hazához néven mozgalmat indított a német megszállók és a nácik ellen. 1942. január 25-én az Erdős Szállóban a németajkú magyarok kezdeményezésére Dr. Perczel Béla, Bauer József, Lehmann István, Dr. Krasznay István, Gömbös Miklós, Kunszt Henrik és Tomka Gusztáv szervezésében alakult meg a Hűséggel a Hazához mozgalom. A mozgalom fellegvára a bonyhádi gimnázium lett, az értelmiségi tanárok hatására az ottani diákság számos alkalommal zavarta meg a volsbundista vezetők életét, akiknek szintén Bonyhád volt az egyik központjuk.[1]
"Nekünk csak hazánk van, magyar haza, mely védelmet, otthont ad." (Bauer József)
A tagjai a Volksbund ellensúlyozására, nemzeti identitásuk és anyanyelvük feladására is készek voltak, a magyar hazához való ragaszkodásuk bizonyítékaképpen. A Hűséggel a Hazához Mozgalom Nyilatkozata 1930-ban jelent meg.
Utóélete
A mozgalom egykori központja, Bonyhád városa a szocializmus utáni új címerében mottójának választotta az egykori hazafias mozgalom nevét.[2]
Jegyzetek
- ↑ Volksbundosok, hűségesek | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
- ↑ Magyar Állami Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2021. március 14.)