Győri Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győri Ákos
SzületettGottsegen Ákos
1881. június 13.[1]
Szepsi
Elhunyt1958. július 15. (77 évesen)[1]
Budapest IX. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaRusznyák Zsófia
(h. 1906–1946)
Jakobovics Ilona
(h. 1948–1958)
Gyermekeikét gyermek:
Gottsegen György
Foglalkozása
  • ügyvéd
  • ügyész
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
SablonWikidataSegítség

Győri Ákos, 1910-ig Gottsegen Ákos[2] (Szepsi, 1881. június 13.Budapest, Ferencváros, 1958. július 15.)[3][4] ügyvéd, ügyész, Gottsegen György orvos apja.

Élete[szerkesztés]

Gottsegen Miksa és Frankfurt Júlia (1848–1909) gyermekeként született zsidó családban. 1913-tól Budapesten működött ügyvédként. Az első világháború idején többek között Babits Mihály védelmét látta el, amikor Fortissimo című verséért perbe fogták. 1917-től tagja volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, majd a következő évben Angyalföldön a kerületi pártvezetőségi tagja lett. A Tanácsköztársaság idején az angyalföldi forradalmi munkástanács és az Ötszázas Tanácsnak tagja, majd népbiztosi megbízottként a főváros közjótékonysági ügyosztályának vezetője volt. A proletárdiktatúra bukása után az MSZDP jogvédő bizottságának vezetőjeként működött, majd 1920-ban Bécsbe emigrált, ahonnan 1924-ben térhetett vissza Budapestre. A következő években Hámán Kató és más kommunisták bíróság előtti védelmét látta el.[5] Az 1920-as években kérvényezte két gyermeke családnevének magyarosítását – amely évekkel korábban tévedésből elmaradt – de a bíróság elutasította kérelmét arra hivatkozva, hogy nevet magyarosítani csak kivételes hazafias érdemek jutalmazásául szabad.[6] 1931-ben megalakult az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártja, amelynek ügyvezető elnökévé választották. A párt azzal a céllal jött létre, hogy az ügyvédi érdekek védelmét biztosítsa.[7] Három évvel később autóbaleset érte és súlyos belső sérüléseket szenvedett.[8] 1945-től a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze volt. 1955-ben ügyvédi munkaközösséget szervezett, amelyet haláláig vezetett.

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.[4]

Családja[szerkesztés]

Első felesége Rusznyák[9] Zsófia (1882–1946) volt, akivel 1906. február 15-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[10] Második házastársa Jakobovics Ilona volt, akit 1948-ban vett nőül.

Gyermekei

  • Gottsegen György (1906–1965). Felesége Erdély Edit (1908–1964).
  • Gottsegen László (1910–?). Felesége Gergely (Gruber) Mária (1904–?).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Győri Ákos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05668.htm
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 118730/1910. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 901. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1910. év 10. oldal 12. sor
  3. Halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi állami halotti akv. 1158/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  4. a b Győri Ákos elhunyt”, Magyar Nemzet, 1958. július 17., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 20.) 
  5. Hámán Katalin védője”, Az Est, 1925. november 17., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 20.) 
  6. A kiskorú gyermekek, hazafias érdemek híján, nem viselhetik az apjuk magyarosított nevét”, Magyar Hírlap, 1927. szeptember 16., 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 20.) 
  7. Uj ügyvédi párt”, Az Újság, 1931. június 4., 12. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 20.) 
  8. Győri Ákos dr. ügyvéd autóbalesete”, Budapesti Hírlap, 1934. október 24., 8. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 20.) 
  9. Russnyák alakban is.
  10. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerül 138/1906. folyószáma alatti polgári házassági akv.. (Hozzáférés: 2021. február 20.)

Források[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap