György Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
György Ernő
SzületettGrosz Ernő
1888. április 13.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1977. október 14. (89 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKende Paula
(h. 1914–?)
SzüleiGrosz Menyhért
Popper Adél
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1909)
SírhelyeFarkasréti temető (11/5-1-71/72)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

György Ernő, 1905-ig Grosz Ernő[4] (Nagyvárad, 1888. április 13.[5] – Budapest, 1977. október 14.)[6] ügyvéd, jogász, szakíró, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1968), György Pál (1893–1976) táplálkozáskutató, gyermekgyógyász orvos, egyetemi tanár bátyja, Nagy Endre (1877–1938) kabarészerző unokatestvére.

Életpályája[szerkesztés]

Grosz Menyhért (1862–1941)[7] orvos és Popper Adél (1870–1912) gyermekeként született zsidó családban. Apja a nagyváradi László Király szabadkőműves páholy főmestere volt. Tanulmányait szülővárosában kezdte, ahol 1906-ban érettségi vizsgát tett. Három évvel később a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1912-ben Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett. 1912 és 1914 között Nagyváradon praktizált. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. 1918–1919-ben a Közélelmezési Minisztérium jogi előadója volt. A Tanácsköztársaság idején a Közellátási Népbiztosság osztályvezetőjeként működött. 1919 és 1926 között Budapesten ügyvédként praktizált, majd 1926-tól az Országos Hitelvédő Egylet igazgató-jogtanácsosa lett. A második világháború után ismét ügyvédként dolgozott. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és államtudományi karán a Gazdasági jog című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[8] 1946 és 1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJTK magántanára volt. 1948 és 1950 között a Közületi Egyeztető Döntőbizottság alapító elnöke, majd 1950 és 1953 között a Legfelsőbb Bíróság Központi Járásbíróságának bírája. 1953 és 1957 között az Ásványolaj Forgalmi Vállalat, 1957 és 1970 között a Hírlap Külkereskedelmi Vállalat jogtanácsosaként dolgozott. 1957-ben A szerződések jogi szabályozásának átalakulása a magyar jogrendszerben című kandidátusi értekezésének megvédésével elnyerte a kandidátusi fokozatot. 1972-ben az állam- és jogtudományok doktorává avatták. Ugyanebben az évben a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület – melynek alapítótagja volt – fennállásának 10. évfordulóján tartott közgyűlésen megkapta az Iparjogvédelmi Emlékérmet. A Magyar Jogász Szövetség nemzetközi jogi osztályának vezetőségi tagja volt.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja[szerkesztés]

Házastársa Kende Paula volt, Kende Miksa orvos és Oblath Kornélia lánya, akit 1914. január 11-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[9] A budai református lelkészi hivatal igazolványai szerint a férj és a feleség 1919. június 26-án a református vallásra tért át.[9]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • A Magyar Jogász Szövetség Pályadíja (1953)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1968)[10]
  • Iparjogvédelmi Emlékérem (1970)

Főbb művei[szerkesztés]

  • A könyvkövetelések leszámítolása. Egyetemi doktori értekezés is. (Budapest, 1910)
  • A járadékok árfolyamcsökkentésének mérlegbeállítása (Pénzintézeti Szemle, 1910)
  • A szabadalmi perek költségeinek végrehajthatósága (Ipari Jogvédelem, 1911)
  • Nagyvárad város lakbérleti szabályrendeletének magyarázata. Összeállította. (Nagyvárad, 1913)
  • Magántisztviselők felmondása és végkielégítése (Budapest, 1919)
  • Hogyan kell az adóvallomásokat kitölteni? (Budapest, 1921)
  • Adózás, egyéni cég vagy részvénytársaság? Az adózási szempont. Az egyéni cég átalakulása részvénytársasággá. Bodroghy Józseffel. (Az OMKE Könyvtára. Budapest, 1921)
  • A tudományos munka jogi védelme (Jogtudományi Közlöny, 1925)
  • A case method (Polgári Jog, 1925)
  • A német ingatlanjog (Polgári Jog, 1926)
  • Részvényjogunk reformja és az angol–amerikai részvényjog. – Az alkalmazotti fizetések lefoglalásának kérdéséhez. (Polgári Jog, 1927)
  • Köztartozások és hitelvédelem (Budapest, 1927)
  • Kezesség (Budapest, 1927)
  • A fizetésképtelenségi válság (Budapest, 1928)
  • Hitelvédelmi szempontok és az okirati illetékek reformja (Illetékügyi Közlöny, 1928)
  • Biztosítékszerzés a kereskedelmi forgalomban. Bizomány, tulajdonjog-fenntartás és zálog (Budapest, 1928)
  • A követelések engedményezése és leszámítolása (Budapest, 1928)
  • A kényszerességi likvidáció (Polgári Jog, 1929)
  • Az építőipar hitelvédelmi problémái (Budapest, 1929)
  • Neue Weg des Insolvenzrechtes (Wien, 1930)
  • A válságjog kialakulása (Jogtudományi Közlöny, 1932)
  • Az infláció mérlege (Közgazdasági Könyvtár. Budapest, 1932)
  • Újabb fejezetek a válságjog köréből (Budapest, 1934)
  • A nemzetközi fizetésképtelenségi jog problémái (Budapest, 1934)
  • Újabb fejezetek a válságjog köréből. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
  • A hitelélet reformproblémái (Budapest, 1935)
  • Tíz év fizetésképtelenségének tanulságai (Budapest, 1936)
  • Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai (Budapest, 1937)
  • A mezőgazdasági hitelválság tanulságai (Közgazdasági Szemle, 1937)
  • Jog és valóság (Szladits-emlékkönyv. Budapest, 1938)
  • A nemzeti jövedelemszámítás és adóstatisztika problémái (Budapest, 1938)
  • A mezőgazdasági magánegyességi eljárás irányelvei (Budapest, 1939)
  • A gazdasági őrségváltás mérlege (Budapest, 1945)
  • A hitel biztosítékai. Kezesség, zálogjog ingó dolgon, biztosítás, engedmény (A TÉBE Könyvtára. Budapest, 1946, 2. bővített és átdolgozott kiadás. 1947)
  • Svájci jogszabályok az elhurcolt javak visszaszolgáltatása tekintetében (Jogtudományi Közlöny, 1946)
  • A békeszerződés és a nemzetközi magánjog elvi változásai (Budapest, 1947)
  • Előreteljesítés és gazdasági lehetetlenülés (Jogtudományi Közlöny, 1947)
  • Rossz üzlet a fasizmus (Budapest, 1948)
  • A gazdaságjog szerkezeti változásai (Budapest, 1948)
  • A nemzeti vállalatok megnyitó mérlegének jogi vonatkozásai (Budapest, 1948)
  • A tiltott ügylet joghatásai. – Tanács-Magyarország gazdasági vonatkozású rendelkezései (Jogtudományi Közlöny, 1950)
  • A társadalmi rend változásának hatása a fennálló kötelmekre. – Magyar devizajog (Jogtudományi Közlöny, 1951)
  • A szocialista szervezetek jog- és perképessége (Jogtudományi Közlöny, 1952)
  • A garanciaszerződés (Jogi problémák a nemzetközi kereskedelemben. Tanulmányok. II. Budapest, 1957)
  • A szerződések jogi szabályozásának átalakulása a magyar jogrendszerben. Monográfia és kandidátusi értekezés is. (Budapest, 1957)
  • A kezesség. – A garanciaszerződés (Fizetési forgalom a nemzetközi kereskedelemben. Budapest, 1959)
  • Kárveszélyviselési problémák a vételi szerződés körében (A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémái. Tanulmányok. Budapest, 1963)
  • A békés egymás mellett élés elvének jogi követelményei a gazdasági kapcsolatok körében (Jogtudományi Közlöny, 1963)
  • Külkereskedelmi vonatkozású tervszerződések. Katona Péterrel, Ujlaki Lászlóval. (Budapest, 1963)
  • A vállalati együttműködés újabb követelményei. – A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok jogi problémái (Jogtudományi Közlöny, 1964)
  • Új szerződésformák a tervszerződések területén (A tervszerződések kérdései. Budapest, 1965)
  • A tervszerződéseket érintő új szabályozások a szocialista országokban (Jogtudományi Közlöny, 1965)
  • A gazdasági verseny jogi szabályozásának nemzetközi magánjogi és összehasonlító jogi vonatkozásai (Jogtudományi Közlöny, 1968)
  • Kereskedelmi társasági jog (Budapest, 1969)
  • A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elvi állásfoglalásainak felülvizsgálata (Jogtudományi Közlöny, 1970)
  • A versenyjog és az iparjogvédelem kapcsolódásai (Jogtudományi Közlöny, 1971)
  • A piaci magatartás és a gazdasági verseny jogi kérdései. Monográfia és doktori értekezés. (Budapest, 1971)
  • Az Európai Gazdasági Közösségnek a monopolhelyzetet érintő versenyszabályozási rendszere (Külgazdaság, 1972)
  • A gazdasági verseny külkereskedelmi vonatkozásai (Budapest, 1973)
  • A vállalati magatartásnak, gazdasági versenynek a dolgozókkal kapcsolatos vonatkozásai (Jogtudományi Közlöny, 1973)
  • A jogsértő piaci magatartás, a tisztességtelen gazdasági haszon gazdasági szankciói (Jogtudományi Közlöny, 1975)
  • A propaganda és a termékjelölés jogi vonatkozásai a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tükrében (Külgazdaság, 1976)
  • A gazdasági verseny jogi kérdései (Budapest, 1976)
  • A monopol vállalati helyzetet érintő szabályozások nemzetközi vonatkozásai (Külgazdaság, 1977).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05648.htm, György Ernő, 2017. október 9.
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 27250/1905. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 871. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 13. oldal 37. sor
  5. ↑ JewishGen.org
  6. ↑ „Elhunyt György Ernő”, Magyar Nemzet, 1977. október 19. (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.) 
  7. ↑ Grosz Menyhért halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 121/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  8. ↑ Köznevelés, 1946. július 1. (2. évfolyam, 13. szám)
  9. ↑ a b Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 31/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  10. ↑ Magyar Közlöny, 1968. április 21. (33. szám)

Források[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=György_Ernő&oldid=26761241”