Gyöngyössi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyössi Pál
Született1707. április 26.[1]
Elhunyt1790 (82-83 évesen)
Szentpétervár
Állampolgárságamagyar
SzüleiGyöngyösi Pál
Foglalkozásaorvos
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Pettyéni Gyöngyössi Pál, Gyöngyösi (Kassa vagy Derecske, 1707. április 26. – ?, 1790) orvosdoktor, Gyöngyösi Pál fia.

Életpályája[szerkesztés]

1723. július 23-tól Debrecenben a felső iskolai osztályokba lépett. 1724-ben apját követte a számkivetésbe és tőle nyert oktatást a nyelvekben és egyéb tudományokban. 1727. május 13-tól az odera-frankfurti egyetemre iratkozott be és 1732-ben Leidenben Schultens alatt a keleti nyelvekben képezte ki magát; azután Harderwijkben tanult, ahol 1753-ban orvosdoktor lett. Boerhaave ajánlatára Erzsébet cárné Oroszországba hívta, ahol előbb a szentpétervári tengerészeti kórháznak, majd a nemes ifjak katonaintézetének orvosává és 1766-ban ezer tallér évi fizetéssel udvari orvos lett. Az Orosz Birodalmi Orvosi Tanács tagja lett. Azonban szabadelvű nyilatkozatai sok ellenséget szereztek neki: ebbeli bánatában gyógyíthatatlan búskomorságba esett és azután nemsokára meghalt.

Barátjának, Szathmáry Orbánnak De usu salis in sacris Israelitarum ejusque mysteriis (Utrecht, 1734) című disszertációjában van egy latin költeménye, melyet Weszprémi (Succincta Biogr. I. 60.) is közöl.

Arcképei: két rézmetszet, az elsőt Páldi István (ki magyarországi származású) Leidában 1744., a másikat Fritschius (C. M.) Amsterdamban 1753-ban adta ki (Gy. orosz öltözetben.)

Munkái[szerkesztés]

  • Chorea Castrorum, exercitus fidei. Cant. 6, 12. Hebr. 11. 33. 34. sub tessara Gedeonis militari Jud. VII. v. 20. Et Clamarunt Gladius, Jehovae et Gedeonis. Praes. Paulo Gyöngyösi, patre... Disp. 26. maj. 1730. Frank. ad Viadr.
  • Index Locorum S. Codicis et Vocum Hebraearum, Arabicarum, Aramaearum, itemque Graecarum et Latinarum, in Commentarium Alberti Schultensii, Proverbia Salomonis explicantis, concinnatus. Lugd. Bat., 1748.
  • Dissertatio inaug. medica, de Remediis empyricis. Harderov., 1753. (Ujra nyomatott a Disput. Hallerian. ad Histor. morbor. et curat. facientibus. Lausannae, 1760. VII. num. 233.)
  • Dissertatio de Cachexia. Lausanne, 1753.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05626.htm, Gyöngyössi Pál, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., Medicina, 1990.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.