Guthi Soma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Guthi Soma
Élete
Született 1865/1866
Tállya
Elhunyt 1930. január 5.
Budapest
Nemzetiség magyar
Házastársa Füredi Eszter
Gyermekei Devecseriné Guthi Erzsébet
Pályafutása
Írói álneve Gutius

Guthi Soma, Guthi Szimcha Sámuel, 1886-ig Guttmann Soma[1][2][3] (Tállya, 1865/1866. – Budapest, 1930. január 5.)[4] ügyvéd, író, újságíró.

Életrajza[szerkesztés]

Guthi Soma Zemplén vármegyei Tállyán született, ahol apja iskolaigazgató volt.

A jogot a budapesti egyetemen végezte, majd 1891-től mint ügyvéd működött Budapesten és kizárólag a bűnügyi védelemre adta magát. Ügyvédi munkája mellett egyúttal a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa is volt.

Népszerűek voltak törvényszéki humoros karcolatai, melyeket Gutius álnéven 7 kötetben jelentetett meg.

Színműveit a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Népszínházban adták elő.

Leánya Devecseri Gábor író édesanyja, Devecseriné Guthi Erzsébet író és fordító, felesége Füredi Eszter volt, aki 12 évvel élte túl, 1942. február 14-én hunyt el 74 évesen.[5]

Művei[szerkesztés]

  • Kaczagó Themis. Humoros karczolatok a törvényszéki teremből. (Budapest, 1888. Füredivel együtt.)
  • A vádlottak padján. Humoros karczolatok a rendőrség, a büntető törvényszék és a járásbiróság köréből. (Budapest, 1894. 2. kiadás)
  • Egy könnyelmű leány története. Regény. (Budapest, 1893)
  • A polgári házasságról. (Budapest, 1894. Pax névvel)
  • Doktor Szeleburdi (vígjáték, 1897)
  • Smólen Tóni (bohózat, 1905)
  • Fekete könyv (novellák, Budapest, 1907–1908)
  • Egy detektív naplójából (1910)
  • A cilinder (bohózat, 1914)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.