Grigore Antipa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grigore Antipa
Grigore Antipa
Grigore Antipa
Életrajzi adatok
Született 1867. december 7.
Botoşani
Elhunyt 1944. március 9. (76 évesen)
Bukarest
Nemzetiség román
Házastárs Alina Antipa (szül. Petrescu)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem
Jénai Egyetem
Pályafutása
Szakterület természettudományok
Tudományos fokozat biológia doktori (1891)
Szakintézeti tagság Állami Halgazdálkodás vezérigazgatója
Román Természettudományi Nemzeti Múzeum igazgatója
Román Akadémia Természettudományi szekciójának elnöke
Szakmai kitüntetések
Románia Csillaga érdemrend (1897, 1908)
Ferenc József-rend (1903)
Osztrák Császári Vaskorona-rend (1907)
II. Lipót-rend (1934)
Akadémiai tagság Román Akadémia, (1910)

Hatással voltak rá Johann Jakob Heckel
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grigore Antipa témájú médiaállományokat.

Grigore Antipa (Botoşani, 1867. december 7.Bukarest, 1944. március 9.) román természettudós, biológus, ichtiológus, zoológus, ökológus, oceanológus, muzeológus, egyetemi tanár, a Román Akadémia rendes tagja, a nevét viselő, eredetileg Román Nemzeti Természettudományi Múzeum alapítója.

Életpályája[szerkesztés]

Grigore Antipa 1867. december 7-én született Botoşani-ban. Apja Vasile Antipa (1826 – 1869) jogász, anyja Zoiţa Nicolau (1828 – 1873) volt. Felesége Alina Antipa (szül. Petrescu). Elemi tanulmányait 18741878 között Ion Mărgineanu iskolájában, az általános és középfokúakat 1878–1885 a Iaşi-i Akadémiai Intézetben (Institutul Academic din Iaşi) végezte.

Felsőfokú képzését 1885-ben a Iași-i Egyetem Természet- és Orvostudományi karának Természettudományi tanszékén kezdte meg. De már ugyanazon évben beiratkozik a Jénai Egyetemre, ahol 1888-ban diplomázik. Majd 1891-ben „Summa cum laudae” minősítéssel szerzi meg biológiai doktori címét, ezt a minősítést témavezetője Ernst Haeckel karrierje során csupán háromszor adta meg.

1892-ben tér vissza az országba és még abban az évben I. Károly király ajánlására nevezi ki Petre P. Carp akkori mezőgazdasági miniszter az Állami Halgazdálkodás vezérigazgatójává, mely tisztséget 1914-ig tölti be. Szintén a király ajánlja Take Ionescu kultúrminiszternek, az Egyetemi Múzeum zoológiai gyűjteményének igazgatói állásába való kinevezésére. Dimitrie A. Sturdza miniszterelnöknek 1903-ban benyújtott beadványával hangsúlyozza egy "az ország fővárosához méltó" épület szükségességét a Nemzeti Természettudományi Múzeum (Muzeul Naţional de Istorie Naturală) részére. Ezen új székhely első Kiseleff úti termeinek hivatalos megnyitására 1908. május 24-én I. Károly király részvételével került sor. Antipa töltötte be a múzeum igazgatói tisztségét 1893-tól egészen 1944-ben bekövetkezett haláláig. II. Károly király rendelete alapján 1933 óta a múzeum Grigore Antipa nevét viseli.

Tagságai[szerkesztés]

1910-tól a Román Akadémia rendes tagja. Azonkívül több országos és nemzetközi tudományos szervezet tagja:

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Többek közt az alábbi érdemrendeket, kitüntetéseket, címeket kapta meg:

Válogatott művei[szerkesztés]

Zoológia[szerkesztés]

  • Die Lucernariden der Beemer Expedition nach Ostspitybergen im Jahre 1889, (1891)
  • Ueber das Vorkommen von rudimentaeren «Principaltentakeln» bei Lucernaride, (1891)
  • Eine neue Stauromeduse (Capria n. Sturdzii n.), (1892)
  • Clupeidele din partea vestică a Mării Negre şi de la Gurile Dunării, (1905)
  • Die Stoere und ihre Wanderungen in den europaeischen der Donau und des Schwartzen Meeres, (1905)
  • Fauna ihtiologică a României, (1909) – monográfia, legfontosabb a Román Akadémia által díjazott munkája[1]
  • La peche en eau douces et la pisciculture, (1929)
  • Marea Neagră. Oceanografia, bionomia şi biologia generală, (1940)

Muzeológia[szerkesztés]

  • Muzeul de Istorie Naturală din Bucureşti, (1918)
  • Die Organisationsprinzipien des Naturhistorische Museums in Bukarest. Ein Beitrag zur Museumskunde, (1918)
  • Organizarea muzeelor în România, (1923)
  • Principii şi metode pentru organizarea muzeelor de istorie naturală, (1934)

Szociológia[szerkesztés]

  • Problemele evoluţiei poporului român, (1919)
  • Necesitatea institutelor de cercetări ştiinţifice pentru satisfacerea nevoilor actuale ale ţării, (1940)

Interdiszciplináris munkák[szerkesztés]

  • Lacul Razim. Starea actuală a pescăriilor din el şi mijloacele de îndreptare, (1894)
  • Die Fischerei-Verhaeltnisse Rumaeniens, (1898)
  • Exploatarea în regie a Pescăriilor Statului, (1905)
  • Pentru punerea în valoare a terenurilor băltoase şi de inundaţie a Dunării şi a Pescăriilor aparţinând Statului, (1906)
  • Raport privitor la îmbunătăţirea stării populaţiei noastre rurale, (1907)
  • Regiunea inundabilă a Dunării. Starea ei actuală şi mijloacele de a o pune în valoare, (1910)
  • Trei memorii cu privire la ameliorarea regiunii inundabile a Dunării, (1913)
  • Câteva probleme ştiinţifice şi economice privind Delta Dunării, (1914)
  • Pescăria şi pescuitul în România, (1916)
  • Dunărea şi problemele ei ştiinţifice, economice şi politice, (1921)
  • Die biologische Grundlagen und der Mechanismus der Fischproduktion in den Gewaessern der unteren Donau, (1927)
  • Bazele biologice ale producţiei pescăreşti în regiunea de nord-est a Mării Negre, (1931)
  • La biosociologie et la bioéconomie de la Mer Noire, (1933)
  • L’organisation générale de la vie collective, des organismes et du mécanisme de la production dans la Biosphere, (1935)
  • Les recherches hidrobiologiques et leur applications practiques en Roumanie, (1937)
  • Valorificarea stufăriilor Deltei Dunării, (1942)

Emlékezete[szerkesztés]

Romániában számos intézmény viseli a nevét: a már említett Grigore Antipa Természettudományi Múzeumon kívül, a Román Tengeri Kutatás és Fejlesztés Nemzeti Intézete (Institutul Naţional de Cercetare - Dezvoltare Marină “Grigore Antipa”), továbbá több tanintézmény is. Képmása megjelenik az 1992-ben kiadott 200 lejes bankjegyen[2], valamint több a Román Posta által kiadott bélyegen.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bibliografie selectivă Grigore Antipa (román nyelven) (HTML). Grigore Antipa Természettudományi Múzeum. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
  2. Istoria monedei: Perioada contemporană (román nyelven) (HTML). Banca Naţională a României. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
  3. Delcampe (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2017. március 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]