Gloriette (Fertőboz)
| Gloriette | |
| Palatintempel, Nádortemplom, Emlékcsarnok | |
.jpg) | |
| A Gloriette 2011-ben | |
| Település | Fertőboz |
| Cím | Fertőboz, Csúcsos-dűlő |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1802. |
| Rekonstrukciók évei | 1943, 1968, 2020 |
| Építési stílus | klasszicista |
| Felhasznált anyagok | fertőrákosi mészkő |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Ringer József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kilátó |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Alaprajz | kör |
| Alapterület | 7 m² |
| Szélessége | 3 m |
| Elhelyezkedése | |
 Gloriette
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 10″, k. h. 16° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 10″, k. h. 16° 41′ 38″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gloriette témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A fertőbozi Gloriette Magyarország kevés megmaradt gloriette típusú épületeinek egyike, a világörökség részeként nyilvántartott Fertő-tájon található, Soprontól mintegy 12 km-re keletre.
Története[szerkesztés]
A Fertő partján található kis falu, Fertőboz, évszázadokon át a Széchényi család birtokában állt. A család kapcsolatai és a napóleoni háborúk kapcsán 1800-ban és 1801-ben a nem kisebb személy, mint Habsburg-Lotaringiai József főherceg látogatott ide. Ennek emlékére 1802-ben emeltette a Gloriette-et Széchényi Ferenc. A Gloriette állítólag azon a helyen (a Csúcsos-dűlőn) épült, ahonnan József nádor a Fertő-tájban gyönyörködött és a felvonuló katonaság gyakorlatait tartotta szemmel. A település egyik legjelentősebb műemléke fertőrákosi mészkőből épült, valószínűleg Ringer József építészmester műve, akit Széchényi gróf a közeli kastélyában foglalkoztatott. Az épület azon kevesek egyike, amelyek ebből a korból a környéken megmaradtak. A XIX. század óta népszerű kirándulóhely, a soproniak gyakran kikocsiztak ide, ma pedig kedvelt kirándulási cél. A naplóíró soproni leány, Schlachta Etelka 1839-ben ír arról, hogy többször is ellátogattak a Gloriettehez. Az 1850-es években Storno Ferenc egy rajzot és egy vízfestményt is készített az épületről. Egy 1902-ből való feljegyzés szerint belül a „JOSEPHO AUSTRIATICO PALATINO HUNGARIAE” felirat volt olvasható[1], de ennek néhány évtized múlva már nyoma sem volt. A savas esők és az erőszakos rongálások azonban folyamatosan kárt okoznak benne, és teljes pusztulása sem volt kizárt az 1930-as évek végén, de 1943-ban gróf Széchenyi Endre felújíttatta[2], majd 1968-ban és 2020-ban ismételten helyreállították.
A tervező kiléte nem ismert. Több lehetséges személy is felmerült, mint például Pollack Mihály, vagy Hild József, akik valóban dolgoztak is a Széchényi család nagycenki kastélyán, de jóval később, mint ahogy a Gloriette megépült. A legvalószínűbb tervező Ringer József, akit Széchenyi gróf foglalkoztatott építészeként.
Az épület[szerkesztés]
A klasszicista gloriette, tulajdonképpen egy kupolával zárt kilátó 3 méteres átmérővel és a talapzat közelében 50 cm-es falvastagsággal. A kelet és a nyugat felé néző ajtónyílásban 2-2 oszlop található, míg az északi bejáratot egy sima kőtok veszi körbe. A dél felé néző oldalon nincs ajtónyílás, helyette itt egy félköríves ablakot találunk. Az 1943-as helyreállítás során került a főpárkány köveinek belső oldalára a következő felirat is: „EREXIT COMES FRANCISCUS SZÉCHÉNYI. RENOV. COM. ANDREAS SZÉCHÉNYI 1943”, azaz „állíttatta gróf Széchényi Ferenc, felújíttatta gróf Széchényi Endre 1943-ban”.
Mivel a kis épület az ókori templomokat idézi, a helyi németajkúak Palatintempel-nek, azaz Nádortemplomnak is nevezték. Szokás még Emlékcsarnokként is utalni rá, minthogy József nádor emlékére emeltetett. Legutóbbi renoválása óta a falu főutcájáról 330 lépcsőfokon juthatunk fel a 187 méteres tengerszint feletti magasságban található kilátóhoz. A Gloriette-ből szép kilátás nyílik a Fertő vidékére, tiszta időben akár Pozsonyig is el lehet látni.
Makett[szerkesztés]
Az épület kicsinyített mása megtalálható a Sopron Vármegye Makettparkban[3].
Források[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Edmund Tomek: Historische Orte und Bauten im Comitate Sopron. Sopron, 1902.
- ↑ Storno Miksa: A fertőbozi Gloriett, in: Soproni Szemle 1943/4. szám
- ↑ Gloriette a Sopron Vármegye Makettpark honlapján
