Ghyczy Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ghyczy Dénes
Született1840. szeptember 18.[1]
Tata[1]
Elhunyt1925. december 11. (85 évesen)[1]
Kisigmánd
Állampolgárságamagyar
SzüleiGhyczy Ignác
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
  • alispán (1893. május 30. – 1918, Komárom vármegye)
SablonWikidataSegítség

Ghyczi, assakürthi és ablánckürthi Ghyczy Dénes (Tata, 1840. szeptember 18.Kisigmánd, 1925. december 11.) magyar királyi udvari tanácsos, Komárom vármegye alispánja, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Ghyczy Ignác (1799-1870) az Esterházy uradalom jószágigazgatója és Laszlovszky Borbála (1803–1881) fia. Ghyczy Kálmán képviselőházi elnök, pénzügyminiszter unokaöccse. Fiai Ghyczy Dénes a magyar igazságügymisztéríum tanácsosa és Jenő külügyminisztériumi követségi titkár voltak.

Tatán és Pesten tanult. Jogot végzett, de bölcsészdoktori végzettsége is volt. Előbb szolgabíró, majd 30 évesen tatai főszolgabíró lett. 1872-től képviselő, de 1875-ben visszavonult. A pápai Esterházy uradalom (Esterházy Móric) jószágigazgatója lett. 1893-tól Komárom vármegye alispánja volt.[2] Elődje Szombathely Győző (1830-1916) volt.[3] Negyedszázadot töltött Komárom vármegye alispáni székében és az első világháború alatt vonult nyugalomba. Utóda 1917 decemberétől korábbi helyettese Asztalos Béla (1867-1928) vármegyei főjegyző.[4]

Jelen volt a Jókai Egyesület alakuló közgyűlésén.[5] A Komárom megyei Gazdasági Egyesületnek éveken át alelnöke volt.[6]

Birtokán hunyt el végelgyengülésben. Komárom és Esztergom ideiglenesen egyesített vármegyék képviselete mellett búcsúztatták a kisigmándi kegyurasági templomban. Kisigmándon a családi sírboltban nyugszik.[7]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Portréja másokéval együtt Komárom vármegye tanácstermében függött[8]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 24.)
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Komárom vármegye, p. 500.
  3. Pesti Hírlap 15/148, 3 (1893. május 30.)
  4. PMH 7/254, 6 (1928. november 7.)
  5. Alapy Gyula 1931: A Jókai Egyesület húsz éve. PMH 10/156, 14 (július 12.); Szénássy Zoltán 2004: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór). Irodalmi Szemle 2004/6, 23.
  6. Köztelek 22/100, 3483 (1912. december 28.)
  7. Gyászjelentése
  8. PMH 8/27, 3 (1929. február 1.)

További információk[szerkesztés]

  • Komáromi Lapok 46/150, 1-2 (1925. december 15.; Alapi Gyula)