Gaslighting

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A gaslighting a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjaiban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát. A folyamatos tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét.[1]

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a támadó által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a támadó ezekkel próbálja meg elérni áldozatának lelki összekavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gaslight (Gázláng) című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik, amelyekben a főszereplő otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak, amikor a tetőtéri lámpákat felcsavarja, miközben éjszaka titokban a tetőtérben kutat, és meggyőzi feleségét, hogy csak képzeli a változást.

Ingrid Bergman az 1944-es Gázláng című filmben

A kifejezés az áldozat férje általi szisztematikus pszichológiai manipulációjából származik, amelyet az 1938-as színdarabban, valamint az 1940-ben és 1944-ben kiadott filmadaptációkban mutattak be.[2] A történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja, és szilárdan állítja, hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak, amikor említi ezeket a változásokat.

A darab címe arra utal, hogy otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik, majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. A halványodást részben az okozza, hogy a férj éjjelente az emeleten általa meggyilkolt gazdag nő eltűnt drágaköveit keresi, és emiatt ott felcsavarja a gázvilágítást. A feleség többször felkéri a férjét, hogy erősítse meg a halványuló fényekkel kapcsolatos tapasztalatait, de férje a valóság ellenére továbbra is határozottan állítja, hogy a fények ugyanazok, és hogy a felesége az, aki elveszíti ép eszét.[3]

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják, hogy leírják a valóságészlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják ezen viselkedés leírására a pszichoanalitikus irodalomban.[4] A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját, és azt írta: „Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóságfelfogását.”[5]

A kifejezést a klinikai és kutatási irodalomban,[6][7] valamint politikai kommentárokban is használják, főképp angol nyelvterületen.[8][9] Magyarországon a kifejezés (és a fogalom) kevéssé ismert.

Használat[szerkesztés]

A pszichiátriában[szerkesztés]

A politikában[szerkesztés]

Romantikus kapcsolatokban[szerkesztés]

A munkahelyen[szerkesztés]

Szépirodalomban[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Oxford Dictionary definition of 'gaslighting'. Oxford Dictionaries. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  2. Larner, A.J. A Dictionary of Neurological Signs, 139. o. (2016. április 28.). ISBN 978-3319298214 
  3. Stern, Robin. The Gaslight Effect: How to Spot and Survive the Hidden Manipulation Others Use to Control Your Life. Random House Digital, 8. o. (2007. május 1.). ISBN 978-0-7679-2445-0. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  4. Shengold (1979). „Child Abuse and Deprivation: Soul Murder”. Journal of the American Psychoanalytic Association 27 (3), 533–559. o. DOI:10.1177/000306517902700302. PMID 512287.  
  5. Rush, Florence. The Best-kept Secret: Sexual Abuse of Children. Human Services Institute, 81. o. (1992. február 1.). ISBN 978-0-8306-3907-6 
  6. Dorpat, Theodore L.. Gaslighting, the Double Whammy, Interrogation, and Other Methods of Covert Control in Psychotherapy and Psychoanalysis. Jason Aronson (1996). ISBN 978-1-56821-828-1. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  7. Jacobson, Neil S.. When Men Batter Women: New Insights into Ending Abusive Relationships. Simon and Schuster, 129–32. o. (1998. március 10.). ISBN 978-0-684-81447-6. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  8. Yagoda: How Old Is 'Gaslighting'? (amerikai angol nyelven). The Chronicle of Higher Education, 2017. január 12. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  9. Welch, Bryant. State of Confusion: Political Manipulation and the Assault on the American Mind (en nyelven). Macmillan (2008. június 10.). ISBN 9781429927451 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a gaslighting című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]