Stockholm-szindróma
| Stockholm-szindróma | |
 | |
| Az egykori stockholmi banképület, ahol a túszdráma lezajlott | |
A Stockholm-szindróma (Helsinki-szindróma néven is ismert, l. alább) egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Lényege, hogy a túszok – és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek esetenként – szimpátiát kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt. Ez furcsa; józan ésszel azt hihetnénk, hogy gyűlölniük kellene őket. Általában ez így is van; olykor azonban nem ez történik. A Stockholm-szindróma olyankor léphet fel, amikor a sok bántalmazás mellett a rab, miközben teljesen ki van szolgáltatva fogvatartójának, figyelmet, felületes kedvességet tapasztal részéről.
A név eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1973-ban Stockholmban két rabló – közülük az egyik név szerint Clark Olofsson – megtámadott egy bankot, túszul ejtett négy alkalmazottat, majd öt és fél napig fogva tartotta őket. A 131 órán át tartó összezártság különös hatással volt a túszokra: annyira megkedvelték fogvatartóikat, hogy kiszabadulásuk után gyűjtést rendeztek a rablók jogi védelmének költségeire. A Stockholm-szindróma történettel kapcsolatban sok álhír keletkezett, a legelterjedtebb, miszerint egy volt túsz később el is jegyezte magát az egyik bűnözővel.[forrás?]
Névváltozata, a „Helsinki-szindróma”
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Stockholm-szindróma Helsinki-szindróma néven is ismert; több helyen így hivatkoznak a túszejtések áldozatainál megfigyelt különleges jelenségre.
A Helsinki-szindróma elnevezés a Drágán add az életed! (Die Hard, 1988) című filmben tűnt fel: Egy TV-műsorban egy pszichológus beszélt Helsinki-szindrómáról. A műsorvezető felhívta a nézők figyelmét, hogy „Helsinkiről nevezték el, ami Svédországban van. – Nem, Finnországban”, helyesbített a pszichológus.
Ugyanígy A mennyország kapujában (1996) című német filmben a főszereplő Til Schweiger mint rendőrségi pszichológus elköveti ugyanezt a tévedést.
Hasonlóan tesz az X-akták című sorozat „Elbújik a fényben” című részében Mulder ügynök, amikor rokonszenvezni kezd a túszejtőjével, de kétségbe vonja, hogy ez az eset egy „Folie à deux” vagy Helsinki-szindróma lenne.
Lima-szindróma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Stockholm-szindróma fordítottja a Lima-szindróma, amikor a fogvatartó kezd szimpatizálni a fogollyal. A Lima-szindróma az 1971-es limai Banco America túszdrámájáról kapta a nevét.
Összességében nem sok információ áll rendelkezésre a Lima-szindrómáról. Bár a hírekben és a populáris kultúrában is van rá néhány lehetséges példa, a tudományos kutatások és esettanulmányok továbbra sem szolgálnak elengedő információval. [1]
Agymenők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Agymenők c. sitcom sorozat utolsó része a Stockholm Szindróma címet kapta (angolul The Stockholm Syndrome). Ez egyértelműen utal két dologra is: a Nobel-díj kiosztása Svédországban, Stockholmban van; de utal arra is, hogy Sheldon mindig is megalázóan beszélt másokkal, lelkileg kikészítette az embereket, ám az utolsó részben egy gyönyörű beszédben a Nobel-közösség előtt elmondja, mennyire szereti a barátait.
Kánikulai délután
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1975-ös Sidney Lumet által rendezett Kánikulai délután egy megtörtént esetet ír le: egy Brooklynban lévő bankot akart kirabolni 1972. augusztus 22-én John Wojtowicz és Salvatore Naturile.[2] A filmben a fogvatartottak és a fogvatartók is szimpatizálnak egymással, helyenként komikus szituációkat teremtve ezzel.
További híres esetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Patty Hearst esete (1974): Patty Hearst, a Hearst sajtómágnás család örökösét a Symbionese Liberation Army (SLA) nevű terrorszervezet rabolta el a berkeley-i lakásából. Két hónappal később egy bankrablás során ő is látható volt, miközben részt vett az akcióban. A védőügyvédje azzal érvelt, hogy Patty agymosáson esett át és Stockholm-szindrómában szenvedett.
Jaycee Dugard esete (1991): Jaycee-t 11 évesen rabolták el, és 18 évig tartották fogva. A két elrablója által két gyermeknek adott életet és bár többször is lehetősége lett volna a szökésre, nem tett lépéseket ennek érdekében. Sokan úgy vélik, hogy ez a Stockholm-szindróma jele volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Mi a Lima-szindróma és kinél alakulhat ki?".
- ↑ Thomas Elsaesser: The Stubborn Persistence of Alexander Kluge. 2012–07–15. 22–30. o. ISBN 978-90-485-1339-0 Hozzáférés: 2020. február 15.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lélektani események; Mannhardt András: A Stockholm-szindróma
- Megszeretett szadisták – az Index.hu cikke Natascha Kampusch és Sabine Dardenne esete kapcsán (2006. szeptember 7.)
- Stockholm-szindróma: Az érzelmi kötődés rejtélye egeszsegeletmod.hu
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- James F. Campbell: Hostage: Terror and Triumph. Greenwood Press, 1992, ISBN 0-313-28486-5
- Kristin Enmark, Gunnar Wesslén: Jag blev StockholmssyndrometWW. SAGA Egmont, Copenhagen 2020, ISBN 978-87-26-42924-4
- G. Dwayne Fuselier (Juli 1999). "Placing the Stockholm Syndrome in Perspective". FBI Law Enforement Bulletin (angol nyelven). Hozzáférés: 2022-10-14.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - Robert Harnischmacher, Josef Müther: Das Stockholm-Syndrom: zur psychischen Reaktion von Geiseln und Geiselnehmern. In: Archiv für Kriminologie. 180. kötet, 1-2. szám, 1987, 1-12. oldal
- Rolf Köthke: Das Stockholm-Syndrom: eine besondere Betrachtung des Verhältnisses von Geiselnehmer und Geisel. In: Praxis der Rechtspsychologie.9. kötet, szám. 1, 1999, 78-85. oldal
- Christian Lüdke, Karin Clemens: Abschied vom Stockholm-Syndrom. In: Psychotraumatologie. 2. kötet, 2. szám, 2001, 12. oldaltól, DOI: 10.1055/s-2001-15743
- M. Namnyak, N. Tufton, R. Szekely, M. Toal, S. Worboys, E. L. Sampson: 'Stockholm syndrome'. Psychiatric diagnosis or urban myth? In: Acta Psychiatrica Scandinavica. 117. kötet, 1. szám, 2008, 4–11. oldal, DOI: 10.1111/j.1600-0447.2007.01112.x (angolul)
- Arnold Wieczorek: Das so genannte Stockholm-Syndrom: zur Psychologie eines polizeilich vielbeachteten Phänomens. In: Kriminalistik. 57. évfolyam, 7. szám, 2003, 429–436. o. (németül)