Garay Béla

Garay Béla
1956-ban
Született	1895. február 14. Szabadka
Elhunyt	1987. február 2. (91 évesen) Szabadka
Állampolgársága	magyar jugoszláv
Foglalkozása	színész színházi rendező
A Wikimédia Commons tartalmaz Garay Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Garay Béla (Szabadka, 1895. február 14. – Szabadka, 1987. február 2.) jugoszláviai magyar színész, rendező, szakíró, állami díjas rendező (1950), Sterija-díjas (1981).

Életútja

Garay Béla 1913-ban, színészi pályája kezdetén

Apja Garay Aladár (1870–1916), rendőrbiztos, anyja Szalay Etelka. 1919. június 26-án Budapesten feleségül vette Pénzes Sára (Békés, 1895. június 26.) kisasszonyt, Pénzes Endre és Weil Hermina lányát.

Pályáját 1913-ban szülővárosa társulatánál Nádassy József színigazgatónál segédszínészként kezdte. A társulat Szabadkán, Makón és Szentesen működött. 1915–17-ben katona volt, 1918–ban Heltai Nándorhoz szerződött, 1922-ig vidéki társulatoknál működött (Csongrád, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas). 1918. december 10-én rendezői vizsgát tett. 1919–1920-ban színigazgató a Dunántúli Színikerületben Zalaegerszegen, később Zalaszentgróton. Kiadta és szerkesztette a zalaegerszegi Színházi Újságot, valamint szerkesztette a dombóvári Színház c. lapot. 1920 áprilisától Radó Bélánál szerepelt, ősztől pedig a dunántúli színikerületnél, Halmi Jenő társulatánál lépett fel. 1921 őszétől 1924-ig Pécsett működött, majd 1924-ben hazatért szülővárosába, hogy újraszervezze a Népkör színitársulatot, ahol játszott és rendezett 1941-ig. 1945-től a helyi Népszínház színész-rendezője, alapító tagja volt. Itt már kevesebb szerepet vállalt, inkább mint rendező ténykedett. 1954-ben nyugdíjba vonult, továbbra is rendezett a szabadkai Népszínházban (1964-ig), bácstopolyai Járási Magyar Színházban, az Újvidéki Rádió Ifjúsági- és Rádiószínházában, a szabadkai Gyermekszínházban, valamint rendezett operettet Belgrádban. 1965–67-ben a színház színészképző stúdióját vezette. Színdarabokat fordított magyarra szerbhorvát nyelvből. Színházi tárgyú írásokat jelentet meg.

Fontosabb szerepei

• Osvald (Ibsen: Kísértetek);
• Liliom (Molnár Ferenc);
• Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia);
• Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája);
• Bánk bán (Katona József);
• Glembay Ignác (Krleža: A Glembay-urak);
• Sárkány Mihály (Quasimodo Braun István: A Magdics-ügy);
• Iván gróf (Bródy Sándor: A szerető);
• Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi);
• Nagyherceg (Jakobi Viktor: Sybill);
• Kárpáthy Zoltán (Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán);
• Mercutio (W.Shakespeare: Hamlet)

Főbb rendezései

• Priestley: Váratlan vendég;
• Shaw: Warrenné mestersége;
• Jacobi V.: Leányvásár;
• Nash: Az esőcsináló;
• Szirmai Albert: Mágnás Miska;
• Leo Fall: Sztambul rózsája;
• Jean Baptiste Moliére: Dandin György;
• Branislav Nusic: A gyászoló család;
• Kálmán Imre: Marica grófnő;
• Zilahy Lajos: Zenebohócok;
• Kertész Imre: Csacsifogat

Könyvei

• A színjátszók kézikönyve. (Újvidék, 1950);
• A színjátszás művészete. (Újvidék, 1950);
• A színpadi beszéd. (Újvidék, 1952);
• Az ekhósszekértől a forgószínpadig. A szabadkai magyar színjátszás története. (Újvidék, 1953);
• A kulisszák világában. (Szabadka, 1970);
• Színészarcképek. (Újvidék, 1971);
• Festett világ. (Szabadka, 1977);
• Magyar műkedvelők az őrhelyen. (Szabadka, 2012)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X