Gallimimus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gallimimus
Evolúciós időszak: késő kréta
A Gallimimus tollas rekonstrukciója
A Gallimimus tollas rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Ornithomimidae
Nem: Gallimimus
Osmólska, Roniewics & Barsbold, 1972
Fajok
  • G. bullatus Osmólska, Roniewics & Barsbold, 1972 (típus)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gallimimus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gallimimus témájú kategóriát.

A Gallimimus (jelentése 'szárnyasutánzó') az ornithomimosaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta időszakban (a maastrichti korszakban) élt a mongóliai Nemegt Formáció területén. Maximális hossza körülbelül 6 méter, a tömege pedig 440 kilogramm lehetett, így az egyik legnagyobb ornithomimosaurus volt.[1] A Gallimimus sok lelet alapján ismert, melyek között (0,5 méteres csípőmagasságú) fiatalokhoz és (2 méteres csípőmagasságú) felnőttekhez tartozó fosszíliák is előfordulnak.

Felfedezés és fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gallimimus a londoni Természetrajzi Múzeumban

E dinoszaurusz maradványait az 1970-es évek elején fedezték fel a Góbi-sivatagban, Mongóliában. A nevét Rinchen Barsbold, Halszka Osmólska és Ewa Roniewicz őslénykutatók alkották meg, 1972-ben. Egyetlen ismert faja a Gallimimus bullatus. A feltételezett második fajt, a „Gallimimus mongoliensist” hivatalosan nem kapcsolták a nemhez. A Gallimimus mongoliensis majdnem teljes csontvázáról készített újabb keletű elemzés szerint a lelet nem a Gallimimus faja, hanem egy új, jelenleg névtelen ornithomimida nemhez tartozik.[2]

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy fiatal Gallimimus bullatus koponyája
A Gallimimus bullatus csontvázának másolata Lengyelország

A Gallimimus egy struccszerű, kis fejű, nagy szemű, hosszú nyakú, rövid karú, hosszú lábú és hosszú farkú állat volt. A többi ornithomimidával való összehasonlításnál a Gallimimus diagnosztikus jellemzője az egyedi, a felkarcsont hosszához viszonyítva rövid „kéz”. A farkát ellensúlyként használhatta. A szemek a fej két oldalán helyezkedtek el, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezett binokuláris látással. A legtöbb mai madárhoz hasonlóan a csontjai üregesek voltak. A Gallimimus több olyan adaptációval is rendelkezett, ami arra utal, hogy jó futó volt, például a hosszú végtagok, a hosszú sípcsont és lábközépcsontok, valamint a rövid lábujjak, de nem tudni, hogy milyen gyors futásra lehetett képes.

Az egyik Gallimimus koponyához egy fosszilizálódott csőr tartozik, a csőr redőit pedig a kacsára jellemző táplálékszűrő rendszer részeként értelmezték. Azonban hasonló redők láthatók a növényevő tengeri teknősöknél és más ornithomimidáknál is, ez utóbbiak pedig évszakonként száraz környezetekben váltak aránylag gyakorivá, ahol a filtrálás aligha volt lehetséges. Sokkal valószínűbb, hogy a Gallimimus mindenevőként élt, csőrével darabolva a növényeket és elkapva a kisebb állatokat.

Popkulturális hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a dinoszaurusz szerepelt a Jurassic Park című filmben. Az egyik jelenetben egy nagy mezőn átfutó Gallimimus csapatot egy Tyrannosaurus üldöz, amely rövidesen rátámad az ornithomimidákra, és elejti az egyiküket. Az állat a film folytatásaiban, Az elveszett világ: Jurassic Park (The Lost World: Jurassic Park) és a Jurassic Park III című részekben ismét feltűnik néhány pillanatra.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gallimimus című en Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Paul, Gregory S.. Predatory Dinosaurs of the World. New York: Simon & Schuster (1988). ISBN 0-671-61946-2 
  2. Kobayashi, Y., Barsbold, R. (2006.). „Ornithomimids from the Nemegt Formation of Mongolia”. Journal of the Paleontological Society of Korea 22 (1), 195–207. o.