Gajzágó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gajzágó László
Született1883. augusztus 1.[1]
Karcag
Elhunyt1953. szeptember 26. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1912, doktorátus)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Gajzágó László (Karcag, 1883. augusztus 1. – Budapest, 1953. szeptember 26.[3]) magyar jogtudós, diplomata, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1942–1949).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei dr. Gajzágó Béla és Geréby Ilona (1863–1925) voltak.[4][5] Jogi tanulmányait Debrecenben, Budapesten és Kolozsváron, illetve Párizsban, Rómában, Bécsben és Berlinben végezte el. 1912-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1912–1918 között Isztambulban az osztrák-magyar konzuli főtörvényszék elnöki titkára, 1914–1918 között helyettes főbíró is volt. 1918-ban részt vett az Osztrák-Magyar Monarchia Császári és Királyi Ház és a Külügyek Minisztériumának felszámolásában. 1919-ben a külügyminisztérium szolgálatába állt. 1919–1920 között miniszteri tanácsosként és politikai referensként a magyar tárcaközi fegyverszüneti bizottság és a magyar tárcaközi jóvátételi bizottság tagja volt. 1923-tól kezdődően a Nemzetek Szövetsége Tanácsában többször volt magyar delegált. 1924-től a magyar kormányt képviselte a nemzetközi bíróságok előtt. 1927-ben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt. 1932–1936 között a magyar ügyekben a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság előtt több alkalommal kormánymegbízott volt. 1936–1949 között a budapesti egyetemen a nemzetközi jog tanára volt. 1938–1945 között a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége elnöki tisztje is volt. 1942–1949 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1949-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1949. október 31-én politikai okokból tanácskozási jogú taggá minősítették vissza. Akadémiai tagságát 1989. május 9-én állították helyre.

Tagja volt az Institut de Droit Internationalnak. Művei a jog osztályok feletti voltát hirdető természetjogi iskolai hatását tükrözik.

A Farkasréti temetőben temették el, síremlékét felszámolták.

Művei[szerkesztés]

  • Az állam felelőssége közhivatalnokai jogellenes cselekményei által harmadik személynek okozott károkért (Debrecen, 1912)
  • A korlátolt felelősségre alakult társaság (Debrecen, 1912)
  • Grosschmid Béni (Serlegbeszéd; Szladits Emlékkönyv, Budapest, 1938)
  • A háború és béke joga. Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai (Budapest, 1941–1942)
  • A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különös tekintettel a spanyol nemzetközi jogi iskolára (Budapest, 1942)
  • A nemzetközi jog mivoltáról. A nemzetközi jog leglényegesebb elemei s vonatkozásai és ezeknek mai helyzete. Akadémiai székfoglaló is (Budapest, 1943)
  • Serlegbeszéd gr. Apponyi Albertről 1944. febr. 11-én a Gróf Apponyi Albert Társaságban (Budapest, 1944)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre, Madarász Elemér (Budapest, 1932)
  • Kardos Gábor: A nemzetközi jog és a nemzetközi jogi gondolkodás kialakulásának legfontosabb elemei Gajzágó László műveiben (Budapest, 1983)
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeállította, szerkesztette: Pritz Pál. (Budapest, 1994)
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája (Budapest, 2000)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Budapest, 1921-1949. Egyetemi ny. 23 db. - Előbb: A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az … tanévre címmel
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gajzágó_László&oldid=24827266”