GTK+

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
GTK+
GTK+ logo.svg
Vezérlőelemek a Gtk3-demóban
Vezérlőelemek a Gtk3-demóban

Fejlesztő GNOME alapítvány
Első kiadás 1998-04-14
Legfrissebb stabil kiadás 3.18.7 (2016. január 28.) [1] +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás 3.3.14 (2012. február 7.) [2] +/-
Programozási nyelv C
Operációs rendszer platformfüggetlen
Platform platformfüggetlen
Méret 18 MB
Állapot aktív
Kategória Widget készlet
Licenc LGPL
A GTK+ weboldala

A GTK+, más néven The GIMP Toolkit a legelterjedtebb vezérlőelem-készletek egyike az X Window System alatt. Kezelőfelületek tervezésére szolgál, mint a Qt vagy a Motif.

A GTK+-t eredetileg a GIMP képszerkesztő szoftverhez fejlesztette Spencer Kimball, Peter Mattis és John MacDonald – a kaliforniai Berkley egyetem eXperimental Computing Facility tagjai. Az LGPL szerződés értelmében a GTK+ szabad szoftver, és a GNU projekt része.

Programozási nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GTK+ a C programozási nyelvet használja a GObject rendszerrel, de más programnyelvekre is vannak portjai, például C++ra (gtkmm), Perlre, Pythonra (pyGTK), Rubyra és Javára. A GTK-server segítségével bármilyen IO képességekkel rendelkező nyelvvel használható stream alapú IPC kommunikáció segítségével. Vannak direkt a GTK+-hoz írt nyelvek, mint a GOB2 és a Vala.

Sok vezérlőelem-készlettel ellentétben nem az Xt-n alapul, ezért több rendszeren használható, és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Emiatt viszont nem vezérelhető a megszokott X erőforrás fájlokkal, mint a többi (régebbi) X11-es vezérlőelem-készlet.

Kinézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felhasználó a GTK+-t különböző „meghajtókkal” (engine) szabhatja testre. Ezek a meghajtók képesek más környezetek kinézetét utánozni (például Microsoft Windows, Motif, Qt vagy NEXTSTEP. Egyes meghajtók, illetve a GTK+ 3 alapértelmezetten is témákkal tehető egyénivé. A témák egyszerűen telepíthetők a gnome-tweak-tool segítségével. A szöveges formátumleírást és képállományokat tartalmazó témák könnyen módosíthatóak, a ~/.themes könyvtárba helyezve akár személyre is szabhatóak.

GTK-t használó környezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GIMP működés közben. A felhasználói felület előállításához a GTK+-t használja

Azonban ezek a környezetek nem szükségesek ahhoz, hogy GTK+-os programokat futtassunk. Amennyiben a szükséges GTK+ programkönyvtárak telepítve vannak, a GTK+-os programok használhatók KDE és Mac OSX alatt, sőt, ha a program támogatja, akár Microsoft Windows alatt is (erre példa a GIMP és a Pidgin üzenetküldő).

Nem grafikai funkciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GTK+-ba számos programozást megkönnyítő funkció volt megtalálható, mint struktúrák tárolása és kapcsolt listák létrehozása (GObject néven). Ezeket különválasztották, és ma a Glib programkönyvtárban találhatóak meg.

GTK+ 2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GTK+ 2 a GTK+ utódja. Fejlettebb szövegrendereléssel (a Pangóval), új, témákat kezelő meghajtóval, a fogyatékos embereket segítő funkciókkal, és teljes UTF-8 támogatással bővült. A GTK+ 2 azonban nem kompatibilis elődjével, tehát a GTK+-t használó programok futtatásához az 1-es verziót is telepíteni kell.

A 2.8-as verziótól a GTK+ a Cairo könyvtárat használja a vektoros grafikák rendereléséhez és a legtöbb vezérlőelem megrajzolásához.

GTK+ 3[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010. április elsején kiadott 2.20-as verzióval a 2.x sorozat fejlesztése véget ér, már csak hibajavító kiadások várhatóak. A fejlesztés a 2009-ben indult GTK+ 3-ra összpontosított, amelynek fejlesztési kódneve eredetileg Project Ridley volt.

A GTK+ 3 számos külső könyvtárat integrált a GTK+-szal, már teljes mértékben a Cairóra alapozva. Az alapértelmezett témakezelés a webes CSS leírást használja. Az új vezérlőelemek mellett jelentős újdonság az OpenGL és Wayland támogatás. A GTK+ 3-ra való átállás nem zökkenőmentes, például a LibreOffice irodai programcsomag GTK+ 3-as kísérleti változata 2015-ben vált „használhatóvá” a Red Hat Linux fejlesztéseinek köszönhetően.

Fejlesztés a GTK+-szal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezelőfelületek megtervezése a programkódban igencsak hely- és időigényes feladat. Ezért ajánlatos a Glade felülettervező és programkönyvtár használata, amivel grafikusan (mint például a Visual Basicben) tervezhetjük meg a kezelőfelületet.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. {{{1}}}
  2. qBittorrent News. qBittorrent, 2012. március 20. (Hozzáférés: 2012. március 20.)