Görög fémlepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Görög fémlepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 2000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Tineina
Altagozat: Sesiina
Öregcsalád: Csüngőlepkeszerűek (Zygaenoidea)
Család: Csüngőlepkefélék (Zygaenidae)
Alcsalád: Fémlepkeformák (Procridinae)
Nemzetség: Procridini
Nem: Jordanita
Alnem: Jordanita
Faj: J. graeca
Tudományos név
Jordanita graeca
K. Jordan, 1907[1]

A görög fémlepke (Jordanita graeca) a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjába tartozó Jordanita nem egyik rovarfaja.

Elterjedése[szerkesztés]

Iraktól Kis-Ázsián, a Kaukázus vidékén és a Balkán dél-, délnyugati tájain elterjedt, a Pannon-régióban lokális. Alfajokra tagolt, két központú, iráni-pontomediterrán faunaelem. A Pannon-régióban a nevezéktani alfaj él.

Magyarországi elterjedése: a Bükk-vidéken, a Gödöllői-dombságon, a Kiskunság északi részén, a Velencei-hegységben, a Dunazug-hegyvidéken és a Keleti-Cserhátban lokális és ritka.

Sziklagyepek, sztyepplejtők, szikes sztyeppek lepkéje.

Jellemzése[szerkesztés]

Az elülső szárny hossza hímeknél 7,5–12,5 mm, nőstény példányokban 7–12 mm. A szárnyak nagyon hasonlítanak a J. chloros fajéhoz, de kissé nyújtottabbak, alapszíne sötétebb zöld. A hímek csápjában az utolsó két ízen nincs nyúlvány, az azt követő 3–4 ízen igen rövid nyúlványok vannak. A valva ventrális tüskéje apró, a saccus fele olyan hosszú, mint a J. chloros-é. Oldalnézetben a nősténynél a ductus bursae L-alakú, az ostium bursae ovális, a corpus bursae kerekded.

Életmódja[szerkesztés]

Repülési ideje május végétől június végéig terjed. Ismert tápnövényei: Carduus hamulosus, Centaurea salonitana, Serratula radiata, Xeranthemum annum. A lárva parazitája: Lomachantha parra.

Védettség[szerkesztés]

Veszélyeztetettség, védelem: A magyar és a dél-szlovákiai populációk areaperemi helyzetűek, jelentős távolság választja el a balkáni népességtől. A degradált, főváros környéki élőhelyeken a faj részben eltűnt vagy az egyedszám rendkívül alacsony. Ebben a térségben közvetlenül veszélyeztetett. Az életciklus, a tápnövények köre csak részben ismert. Az élőhelyek részletes kutatása indokolt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. In Seitz, A.: Die Gross-Schmetterlinge der Erde 2: 9. Locus typicus: „Greece” (nincs pontosítva).