Gáti István (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáti István
Született 1922. szeptember 5.
Bonyhád
Elhunyt 2007. október 3. (85 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • orvos
  • szülész
  • nőgyógyász
  • endokrinológus
  • neonatológus
Tisztsége egyetemi tanár
Iskolái Pécsi Orvostudományi Egyetem (–1948)
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Gáti István (eredeti neve: Glázer István) (Bonyhád, 1922. szeptember 5.Pécs/Budapest, 2007. október 3.) Széchenyi-díjas (1997) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, endokrinológus és gyermeknőgyógyász szakorvos. Az orvostudományok kandidátusa (1965), az orvostudományok doktora (1975). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1987-től, rendes: 1993-tól).

Életpályája[szerkesztés]

1940-ben érettségizett Bonyhádon. 1948-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1948–1952 között a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakornoka volt. 1952-ben szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1952–1956 között a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegéde, 1956–1962 között egyetemi adjunktusa, 1963–1973 között egyetemi docense volt. 1970-ben a Zürichi Egyetem Endokrinológiai Laboratóriumának vendégkutatójaként tevékenykedett. 1973–1993 között egyetemi tanár volt. 1976–1993 között az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája igazgatója és tudományos rektorhelyettese, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgatója, 1993–1995 között emeritus professzora és főigazgató-helyettese volt. 1979-től a Recent Progress in Perinatal Medicine szerkesztője volt. 1987–1993 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-tól rendes tagja volt. 1995–2007 között a Kaáli Intézet orvos-főigazgatója volt. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának elnöke, a Klinikai II. Tudományos Bizottságának elnöke volt.

A Magyar Nőorvos Társaság vezetőségi tagja, a Magyar Nőorvosok Lapja és a Nőgyógyászati Onkológia főszerkesztője volt. A Fetus és a Menopausa Digest szerkesztőbizottsági tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának II. sz. klinikai orvostudományi szakbizottságának elnöke volt. A német, a japán, a grúz és a cseh nőgyógyász térség tiszteletbeli tagja, a prágai Károly Egyetem díszdoktora.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Glázer János lakatos és Horváth Erzsébet voltak. 1950-ben házasságot kötött Bókay Máriával. Két gyermekük született: Ágnes (1951) és István (1953).

Művei[szerkesztés]

  • Biológiai vizsgálatok köldökzsinórvérrel (Páli Kálmánnal, Orvosi Hetilap, 1951. 27.)
  • Hasműtéteink eredményeinek alakulása az újabb kórélettani ismereteink felhasználásával (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1953. 13.)
  • Új megfigyelések a terhesség endokrinológiájában (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1955. 14.)
  • A terhes emberi hypophysisből származó aktív anyag kémiai és biológiai vizsgálata (Nagy Dezsővel, MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
  • A New Therapy for Organised Gynaecological Inflammations (Gynaecologia, 1957)
  • A gonadotropinok strukturális problémái (Magyar Nőorvosok Lapja, 1959)
  • A choriongonadotropin – HCG – transzportja a vérben (Keller Gáborral, Nagy Dezsővel, Magyar Nőorvosok Lapja, 1961; angolul: 1961)
  • A terhes vizelet papírchromatographiás vizsgálata (Keller Gáborral, Nagy Dezsővel Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
  • A gyermekágyi emlőgyulladás konzervatív kezelése és megelőzése (társszerző, Orvosi Hetilap, 1964. 28.)
  • Szülés utáni hypophysis elégtelenség. Sheehan-syndroma (Kandidátusi értekezés, Pécs, 1964)
  • Anyai halálozás alakulása a pécsi női klinika 40 éves anyagában, különös tekintettel a gyermekágyi lázra (Orvosi Hetilap, 1965. 33.)
  • A terhességi toxicosisok korszerű diagnosztikája és terápiája (Magyar Nőorvosok Lapja, 1968)
  • A plazma szabadaminosav-tartalma újszülött csecsemőben (Társszerző, Gyermekgyógyászat, 1969)
  • A HPL-lel kapcsolatos klinikai vizsgálatok jelentősége (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1970)
  • A HPL-meghatározás radioimmun- és haemagglutinatio-gátláson alapuló módszereinek összehasonlító vizsgálata (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1973)
  • A human placentaris lactogen klinikai jelentősége normál és kóros terhességben (Doktori értekezés, Pécs, 1974)
  • Az anyai szérum HCS – humán chorion somatomammotropin – tartalmának összehasonlító vizsgálata radioimmun és immundiffúziós módszerrel (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1976. 14.)
  • A humán prolactin – HPRL – szérumszintje normál terhességben (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1977. 35.)
  • Thrombocyta-élettartam vizsgálata nem radioaktív módszerrel normális és kóros terhességben (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1979)
  • Diabetessel szövődött terhesség gondozásának belgyógyászati vonatkozásai (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1980. 17.)
  • A lepényi keringés radioizotópos mérésének klinikai jelentősége (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1980. 52.)
  • A cukorbetegséggel szövődött terhesség gondozásának szülészeti szempontjai (Társszerző, Népegészségügy, 1980)
  • A koraszülöttség és a perinatális morbiditás és mortalitás (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1981. 17.)
  • Adatok a méhnyak-elégtelenség kóroktanához és kezeléséhez (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1982. 20.)
  • A „non-stress” kardiotokográfia szerepe a magzat állapotának megítélésében (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1982. 30.)
  • Prostacyclin Production (Trophoblast Prostacyclin in Pregnancy. New York, 1983)
  • Thrombocyták prostaglandin szintézisének vizsgálata normális és kóros terhességben (Társszerző) (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. 17. Thromboemboliák és haemorrhagiás diathesisek. Budapest, 1983)
  • Az intrauterin retardáció gyakorisága és a perinatális halálozás (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1983. 18.)
  • Hydrocephalusos magzat intrauterin monitorizált koponyaűri nyomásána néhány jellegzetessége (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1983. 44.)
  • Techniques for the Diagnosis and Treatment of Trophoblastic Diseases (Principles and Practice of Obstetrics and Perinatology. New York, 1984)
  • Lipidtárolási myopathia (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1985. 37.)
  • Ikerterhességek az egyik magzat elhalásával. Diagnosztikus és terápiás teendők (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1986. 15.)
  • Kissúlyú magzatokat szült nők életmódvizsgálatának programja (Társszerző, Népegészségügy, 1986)
  • A nő orvosi szemmel (Kérdőjel, Budapest, 1986)
  • A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései (Szerkesztette László Jánossal, Budapest, 1987)
  • Többes ikerterhességek korszerű gondozásának és kezelésének alapelvei, az első, sikeresen kezelt hazai ötösikrek kapcsán (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1987. 3.)
  • A magzati és a lepényi keringés ultrahangos vizsgálatának klinikai jelentősége (Doszpod Józseffel, Illyés Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1987. 12.)
  • Spermaantitestek okozta meddőség (Magyar Nőorvosok Lapja, 1987)
  • Az intrauterin diagnosztika fejlődése és klinikai értékelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. febr. 25.)
  • A trophoblast-betegségek korszerű diagnosztikája és kezelése (Orvosi Hetilap, 1988. 38.)
  • Az intrauterin diagnosztika fejlődése és kritikai értékelése (Magyar Nőorvosok Lapja, 1988)
  • A Doppler-flowmetria bevezetését követő szemléletváltozás a dysmaturus magzatok szülésvezetésében (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1989. 43.)
  • Veszélyeztető szociális tényezők hatása a kissúlyú magzatok születését befolyásoló biomedicinális faktorokra (Társszerző, Népegészségügy, 1989)
  • Megjegyzések a népesedéspolitikai elemzésekhez – a szülés szemszögéből (Egyed Jenővel, Konczwald Lászlóval, Magyar Tudomány, 1990)
  • A fenyegető koraszülés korai felismerésének és kezelésének korszerű módszere (Török Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1990. 14.)
  • A méhen kívüli terhesség korszerű diagnosztikája (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1991)
  • Fél évszázad magyar abortusz statisztikája. – A habituális vetélők immunterápiájának új módszere (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1992)
  • Epilepszia és terhesség (Cseh Imrével, Halász Péterrel, Orvosképzés, 1993)
  • A központi idegrendszer szerepe a női ciklus szabályozásában (Egyed Jenővel, Szekeres Lajossal, Magyar Nőorvosok Lapja, 1993)
  • A szülészet fejlődése, különös tekintettel az anyai és magzati mortalitásra. Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1994. ápr. 11.)
  • Az anyai és a perinatális halálozás alakulása 1986–1996 között (Egyed Jenővel, Konczwald Lászlóval, Budapest, 1999)
  • Különleges fagyasztási eljárások. A vitrifikáció (Társszerző, Magyar Andrológia, 2002)
  • Negyedszázados tapasztalat a hazai terhességi trofoblaszt-betegségek ellátásában (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 2006)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM95289, Gáti István, 2020. április 4.
  2. http://www.nevpont.hu/view/5982, 2020. április 4.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bősze–Eckhardt–Egyed: Gáti István akadémikus 75 éves. (Nőgyógyászati Onkológia, 1997)
  • Méhlepényi hormonok. Beszélgetés Gáti István akadémikussal (Élet és Tudomány, 2000. 1.)
  • Gáti István emlékére (Magyar Orvos, 2007)
  • Gáti István professzor (Magyar Nőorvosok Lapja, 2008)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0