Félfedelesszárnyúak
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Moszkvai - jelen | ||||||||||||||||||||
_1.jpg) Vöröslábú címerespoloska
(Pentatoma rufipes) | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Félfedelesszárnyúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Félfedelesszárnyúak témájú kategóriát. |
A félfedelesszárnyúak (Hemiptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Egyes szerzők[1] szipókás rovarok (Rhynchota) néven említik őket. Ez a nem teljes átalakulással fejlődő rovarok legnagyobb és legváltozatosabb csoportja.[2]
Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]
Három torszelvényükből a két hátulsóból rendszerint egy-egy pár szárny nő úgy, hogy a közép-és utótor egységes szárnytorrá nőtt össze. Tudományos és magyar nevüket is arról kapták, hogy elülső pár szárnyuk rendszerint félfedővé (hemielytrum) alakult: alapja szívós, a csúcsa viszont hártyaszerű (Urania).
Fő ismertető jegyük sajátos, minden más rovarrendétől eltérő felépítésű szájszervük, a szipóka (szívócsőr, szipcsőr), amely a többi rovar alsó ajkának és alsóajaki tapogatójának felel meg. A szipóka többnyire ízelt és vályú alakú; ebben a vályúban helyezkednek el a szúró- és szívóserték. A páros felső és alsó állkapocsból kívülről semmi sem látható, mert mélyen besüllyedtek a fejbe. Ezekből alakult ki a fej belsejében a négy hosszú, kitin anyagú és szálkaszerű, kiölthető és behúzható szúró- és szívóserte. A serték a teljes szipókán végighúzódnak, és végük egy sajátságos szerkezettel kitolható és visszahúzható.
Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]
Ragadozók, növényi és állati élősködők egyaránt akadnak közöttük. Általánosan szabály, hogy a ragadozó és állati élősködő taxonok szipókája előre vagy enyhén felfelé áll, a növényi élősködők szipókája a testtel derékszöget bezárva lefelé néz (Urania).
A rovar a két szélső, a felső állkapcsoknak (maxilla) megfelelő szúróserte hegyes, gyakran hátrahajló horgocskákkal ellátott végével szúrja meg a kiválasztott növényt vagy állatot, és az így kapott ki sebbe illeszti be a két belső, az alsó állkapcsoknak (mandibula) megfelelő szívósertét. Ezek belső oldalán két-két mélyedés húzódik végig, és így a két sertét egymáshoz illesztve bennük két szűk, hosszanti csatorna alakul ki. A rovar a felső csatornán át kevés nyálat fecskendez a sebbe. A tulajdonképpeni szívócső az alsó hosszanti csatorna, a rovar ezen szívja föl a táplálékát, a vért vagy növényi nedveket (Brehm).
Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]
A rendet öt alrendre bontják:
- kabócák (Auchenorrhyncha)
- énekeskabóca-alkatúak (Clypeorrhyncha, korábban: Cicadomorpha)
- mohaszipókások (Coleorrhyncha)
- poloskák (Heteroptera)
- növénytetvek (Sternorrhyncha)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
- ↑ Kóbor Péter: A 2022. év rovara az óriás énekeskabóca
Források[szerkesztés]
- Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. p. 130.
- Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
