Futó Zoltán
| Futó Zoltán | |
 | |
| 1908-ban | |
| Született | 1863. május 15. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1921. november 8. (58 évesen) Szentes |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | református lelkipásztor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Futó Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Futó Zoltán (Hódmezővásárhely, 1863. május 15. – Szentes, 1921. november 8. ) szentesi református lelkipásztor, teológus, a város református hitéletének kiemelkedő alakja.
Életpályája
[szerkesztés]Futó Zoltán hódmezővásárhelyi családban született, édesapja a mezőváros református gimnáziumának igazgatója volt. Alap- és középfokú iskoláit Vásárhelyen végezte, 1880-ban dicsérettel tette le az érettségi vizsgát. A Debreceni Református Főiskolán kezdett teológiai tanulmányokba, első lelkészi vizsgája után Bázelben és Berlinben szerzett külföldi tapasztalatokat. 1887 és '91 között Nádudvaron, 1898 októberéig Temesváron szolgált segédlelkészként.[1] 1898 augusztusában Szentes város református presbitériuma igen kiélezett, a város református közéletét felforgató választási küzdelem után lelkésszé választotta. Futó Zoltán nagy lendülettel vetette bele magát a szentesi református hitélet megújításába. 1900 novemberében kezdeményezte a Szentesi Református Társaskör megalapítását, amelynek szecessziós stílusú épülete 1906-ra készült el. 1909-ben kezdeményezte a felsőpárti templom régóta húzódó felépítését.[2] A templom Futó fellépése után öt évvel, 1914-ben készült el.[3] 1912-ben választották a békés-bánáti egyházmegye esperesévé. Többször publikált hitéleti tematikájú cikkeket a korszak református sajtójában.
Hitéleti tevékenysége mellett részt vett a közéletben is, a városi és a megyei közgyűlés tagja volt. Az 1905-ös alkotmányválság idején az ellenzéki nemzeti ellenállás idején a Csongrád megyei alkotmányvédő csoport egyik vezéralakja volt.
A köztiszteletben álló egyházfi korán bekövetkezett halálát[4][5] a város reformátusai mellett a katolikusok is részvéttel fogadták.
Emlékezete
[szerkesztés]- Szentesi lelkészi működésének 10. évfordulóján – 1908. október 18-án – a Református Körben leleplezték életnagyságú portréját, Joó Béla helyi festőművész alkotását.
- Síremléke[6] Szentesen, a Református középtemetőben[7] található.
- A halálát követő évben - 1922. április 20-án - a gyomai református templomban Harsányi Pál békés-bánáti református esperes Futó Zoltán emlékezete című székfoglalójában[8] méltatta munkásságát.
- A város egy 1932-ben megnyitott új utcája a mai napig Futó Zoltán nevét viseli.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Futó Zoltán: Ima és egyházi beszéd Kossuth Lajos temetése alkalmából (1894). e-Könyvtár Szentes
- ↑ Labádi Lajos: A felsőpárti reformátusoknak - 90 éve épült a templom (I.). Szentesi Élet, 2004. május 21.
- ↑ Labádi Lajos: Avatás a háború előestéjén - 90 éve épült a templom (II.). Szentesi Élet, 2004. május 28.
- ↑ Futó Zoltán családi gyászjelentése. e-Könyvtár Szentes
- ↑ Futó Zoltán egyházi gyászjelentése. e-Könyvtár Szentes
- ↑ Futó Zoltán (1863-1921) református esperes síremléke. e-Könyvtár Szentes
- ↑ Nagyhegy sori temető. Google Térkép
- ↑ Harsányi Pál: Futó Zoltán emlékezete - Esperesi székfoglaló beszéd (1922). e-Könyvtár Szentes
- ↑ Szentes, Futó Zoltán utca. Google Térkép
Források
[szerkesztés]- Labádi Lajos: Sikeres egyházszervező és templomépítő. Szentesi Élet, 2011. november 11.
- Labádi Lajos: Futó Zoltán emlékezete (magyar nyelven). Szentesi Élet, 2003. május 16. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
- Sima Ferenc: Papválasztás után (magyar nyelven) pp. 1. Szentesi Lap, 1898. augusztus 14. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- Harsányi Pál: Futó Zoltán emlékezete - Esperesi székfoglaló beszéd (1922). e-Könyvtár Szentes
