Református Kör (Szentes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Református Kör
Az épület 1910-ben
Az épület 1910-ben
Település Szentes
Építési adatok
Építés éve 1906
Építési stílus szecessziós
Tervező Borsos József
Építész(ek) Borsos József
Hasznosítása
Tulajdonos református egyház
Elhelyezkedése
Református Kör (Csongrád megye)
Református Kör
Református Kör
Pozíció Csongrád megye térképén
é. sz. 46° 39′ 14″, k. h. 20° 15′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 14″, k. h. 20° 15′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Református Kör témájú médiaállományokat.

A Református Kör egy szecessziós stílusban épített épület Szentesen. A Borsos József által tervezett létesítmény a 20. század eleje óta szolgálja a város református vallású polgárainak közösségi életét.

Az épület története a 20. század elején kezdődik, amikor a hódmezővásárhelyi származású Futó Zoltán fölrázta a város addig pangó református életét. Kezdeményezésére a református polgárok megalapították a Szentesi Református Kört, amely népművelési, szociális és hitéleti tevékenységet fejtett ki. Az egyesület kezdetbe nem rendelkezett saját tulajdonú székházzal, ezért a városban középületekben, polgárházakban szervezték összejöveteleiket. 1904-ben egy jómódú parasztpolgár, Szűrszabó Nagy Imre megvásárolta az egykori Polgári Olvasókör épületét, amely nem messze fekszik a református templomtól. A gyorsan növekvő református közösség hamar kinőtte az olvasókör egykori helyiségét, ezért a vezetők elhatározták, hogy az épület egy utcára néző szárnnyal bővítik ki. Az új szárny terveinek elkészítését a vásárhelyi Borsos József vállalta. A szecessziós stílusban felhúzott épület ünnepélyes megnyitására 1906. december 9-én került sor. Az új létesítményben könyvtár, társaskör s vendéglő kezdte meg működését. Itt tartották a református közösség gyűléseit is.

A Református Kör közösségi központja nagy sikerrel működött az első világháborúig, amikor a hadsereg lefoglalta az épületet és egészen a háború végéig katonai célra használta azt. 1918. november 1-jén e falak között alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács szentesi bizottsága. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után újból a Református Köré lett az épület, de programjai az 1930-as évektől megritkultak, a közösségi élet hanyatlani kezdett. 1935-ben a civilszervezet az épület tulajdonjogát eladta a református egyháznak. A szentesi reformátusok civil tevékenysége az évek folyamán lassacskán megszűnt, az épületet református egyház, illetve a köré csoportosuló szervezetek foglalták el.

Az épület jelenleg is a helyi református közösség tulajdona, falai között irattár és könyvtár működik. Az épületben őrzik az alapító Szűrszabó Nagy Imre portréját.

Források[szerkesztés]