Frederick Lindemann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frederick Lindemann
A Solvay konferencián 1913-ban
A Solvay konferencián 1913-ban
Született 1886. április 5.[1][2][3][4][5]
Baden-Baden
Elhunyt 1957. július 3. (71 évesen)[6][2][3][4][5]
London
Állampolgársága brit
SzüleiAdolph Friedrich Lindemann
Foglalkozása
Tisztsége
  • a Lordok Háza tagja
  • Member of the Privy Council of the United Kingdom
Iskolái Humboldt Egyetem
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Guthrie Lecture (1936)
  • Hughes-érem (1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz Frederick Lindemann témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Lindemann (a bal szélen) Winston Churchill-lel egy katonai bemutatón 1941-ben

Frederick Alexander Lindemann (Baden-Baden, 1886. április 5.London, 1957. július 3.) angol fizikus, politikus, Cherwell első várgrófja. Az 1940-es évek elejétől az 50-es évek elejéig a brit kormány, különösen pedig Winston Churchill, befolyásos tudományos tanácsadója volt. A második világháború idején támogatta Németország városainak, munkásnegyedeinek, kiterjedt bombázását.

G. P. Thomson szerint: "Cherwell erőssége fizikusként két dologban rejlett: a probléma legegyszerűbb alakúra egyszerűsítésének képességében és széles fizikai tudásában."

Első világháború és Oxfordi Egyetem[szerkesztés]

1914-ben, az első világháború kitörése idején éppen Németországban teniszezett, ezért nagyon gyorsan el kellett hagynia az országot, hogy elkerülje az internálást. 1915-ben a hampshire-i Farnborough-ban a Royal Aircraft Factory alkalmazottja lett. Kifejlesztett egy matematikai elméletet arról, hogyan lehet a repülőgéppel kijönni a dugóhúzóból, majd megtanult repülni, hogy elméletét a gyakorlatban is kipróbálhassa. Ő előtte a dugóhúzó szinte mindig végzetes volt a repülőgépre és a pilótára nézve.

1919-ben az Oxfordi Egyetem kísérleti filozófia professzora és a Clarendon Laboratórium igazgatója lett leginkább Henry Tizard javaslatára, aki Berlinben a kollégája volt.

Churchill bevette őt a Légvédelmi Tanulmányok Bizottságába, amely Henry Tizard vezetésével a radar fejlesztésének erőforrásokkal való ellátásán dolgozott. Lindemann viszont saját ötleteihez, a légi aknákhoz és infravörös sugarakhoz ragaszkodott. A bizottság végül feloszlott és Lindemann nélkül újra alakult.

Második világháború[szerkesztés]

Amikor Churchill 1940-ben miniszterelnök lett, őt nevezte ki a kormány vezető tudományos tanácsadójává.

Nem hitte, hogy Németországnak fejlett radartechnológiája lehet. Nem hitte, hogy a németeknek jelentős hatósugárral bíró lökhajtásos csapásmérő fegyverei lehetnek. Figyelemelterelésnek tartotta a német V-programot, amivel a fontosabb fegyverekről terelik el a figyelmet. Kétségbe vonta Churchillel együtt, a háború előtt, hogy a hatékony uránbomba lehetséges.[forrás?]

Elismerései[szerkesztés]

  • 1941-ben emelték főnemesi rangra, amikor is Cherwell bárójává lépett elő.
  • 1956-ban léptették elő Cherwell várgrófjává.
  • 1956-ban Hughes-éremmel tüntették ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017. október 9., Frederick Lindemann, mr-frederick-lindemann
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. a b Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick Lindemann, 1st Viscount Cherwell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]