Ugrás a tartalomhoz

Frecska János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frecska János
SzületettFrcska János
1889. június 9.[1]
Szarvas[1]
Elhunyt1969. október 17. (80 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKovalcsik Mária
(h. 1921–1969)[3]
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1923, építészet)
Halál okatüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Frecska János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Frecska János, névváltozata: Frcska János (Szarvas, 1889. június 9.Budapest, 1969. október 17.) magyar építész.

Élete

[szerkesztés]

Frcska János tímár és Sápszki Zsuzsanna fiaként született. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Budapesti Felső Építő Ipariskola diákja lett, ahol 1909-ben szerzett bizonyítványt. Ezt követően Sándy Gyulánál helyezkedett el rajzolóként.[4] Az első világháborúban hadnagyként szolgált, s több kitüntetésben részesült. A háborút követően a József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett.[5] 1923 elején elnyerte a Futura Rt. által rendelkezésére bocsátott 100 000 koronás külföldi tanulmányi ösztöndíjat.[6] 1927 júniusában a Budapesti Mérnöki Kamara tagjává választották.[7]

Budapesten működtetett építészi irodát. 1910 körültől kezdett épületeket tervezni. Kezdetben csak díjakat kapott tervpályázataira, később több épülete meg is valósulhatott.

A két világháború közötti híres alkotása a Magyarországon ritka art déco stílusban emelt Kőbányai evangélikus templom.[8] Az ugyanebből az időből való hódmezővásárhelyi bérházánál ugyanakkor a szokványos eklektikus stílust követte.[9]

Frecska részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában is egy bérház építésével (közelebbi helye nem ismert).[10]

Ismert épületei

[szerkesztés]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • 1909: törvényszék és fogház, Kézdivásárhely (II. díj)[15]
  • 1909: szálloda, Szamosújvár (II. díj)[16]
  • 1909: vágóhíd, Szamosújvár (II. díj)[16]
  • 1910: törvényszék, Beszterce (II. díj)[15]
  • 1911: közkórház, Szombathely (III. díj, Voyta Adolffal közös mű)[16][17]
  • 1911: Szent István templom, Zenta (III. díj, Voyta Adolffal közös mű?)[16]
  • 1911: református egyház bérháza, Debrecen[18]
  • 1927: Szabó József utcai autóbuszgarázs, Budapest[19]

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
  2. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
  3. Házasságkötési bejegyzése az orosházi polgári házassági akv. 35/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. május 12.)
  4. Iskolai értesítők, Budapest - Magyar kir. állami felső építő ipariskola, Budapest, 1908
  5. Oklevelének száma: 7605
  6. „Két százezer koronás ösztöndíj”, Magyarság, 1923. március 1. (Hozzáférés: 2023. május 2.) 
  7. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (61. évfolyam, 23-24. szám)
  8. a b https://www.magyarhirlap.hu/kultura/Teglakbol_megformalt_lelekbarka
  9. a b Tóth, i. m., 120. o.
  10. Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 25-26. o.
  11. http://www.rakosfalva.net/index.php/bemutatkozas/gyuelekezetuenk-toertenete-12
  12. https://www.magyarfutball.hu/en/stadion/160
  13. https://pestbuda.hu/cikk/20211105_kilencven_eves_a_kobanyai_evangelikus_templom_elso_a_modern_epiteszeti_elveket_mutato_budapesti_protestans_epulet
  14. https://szekkutas.hu/documents/Szekkutas_TAK.pdf
  15. a b (szerk.) Fegyveresi Zsolt – Veress Emőd: Történelmi bírósági épületek Erdélyben, Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár, 2021, 86. o.
  16. a b c d Magyar képzőművészek lexikona, 528. o
  17. https://www.mke.hu/lyka/10/351-356-kronika.htm
  18. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=144&layout=s
  19. 8 Órai Ujság, 1927. november 10. (13. évfolyam), 255. szám

Források

[szerkesztés]