Voyta Adolf
| Voyta Adolf | |
| Született | Voyta Adolf Károly 1834. október 25.[1] Pápa[1] |
| Elhunyt | 1923. február 14. (88 évesen)[2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Voyta Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Voyta Adolf, születési nevén Voyta Adolf Károly (Pápa, 1834. október 25. – Budapest, 1923. február 14.) magyar építész, a 19. század végének jelentős színháztervezője.
Élete[szerkesztés]
Bécsben folytatott tanulmányokat, majd Angliába ment, és 1858-tól 1860-ig Thomas Brassey vasútépítőnél dolgozott. 1860-ban tért haza.[3] Évtizedeken át elsősorban színházépítészként ismerték. Kastélyokat, lakó- és iskolaépületeket is tervezett, ezeknél az angol gótika elemeit igyekezett felhasználni.[4]
Idős korában is aktív maradt, és közel 80 évesen részt vett Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában egy, az óbudai Miklós térre tervezett háromemeletes bérházzal.[5]
1923-ban hunyt el 89. életévében.
Írói munkássága[szerkesztés]
Irodalmi tevékenységet is folytatott, pl. nagyobb tanulmányt írt Szeged fölépítése címmel, amely a Szegedi Naplóban jelent meg.[6] Emlékiratai csak közel 90 évvel a halála után, 2012-ben jelentek meg Voyta Adolf visszaemlékezései címmel.[7][8]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1880: Színház, Dés[4]
- 1881: Városi Színház, Pápa[9][4] (1931-ben lebontották)[10]
- 1882: Színház, Sátoraljaújhely[10][11]
- 1882: Színház, Zombor[12][4]
- 1882–1883: Színház, Nyitra[13][14][4]
- 1883–1884: evangélikus templom, Pápa (Hencz Antallal közösen)[15]
- 1889: Munkácsi Nemzeti Színház (ma: Kárpátaljai Regionális Állami Orosz Drámai Színház),[16] Munkács[17][4]
- 1889–1892: Színház (ma: Szatmárnémeti Északi Színház), Szatmárnémeti[18][19][20][4]
- 1880-as évek vége: Luczenbacher-kastély, Pettend (elpusztult)[21]
- 1911: székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, Miklós tér 2.[5] (Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
- ?: Zichy-Ferraris-Watzdorff-kastély, Somlószöllős[22][23]
- ?: evangélikus iskola, Pápa[24][25]
- ?: evangélikus paplak, Pápa[25]
- ?: kékfestő üzem, Pápa[25]
- ?: belvárosi katolikus iskola, Pápa[25]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1911: közkórház, Szombathely[26]
Az ő nevéhez fűződik az 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő barokk stílusban épült Devecseri kastély átépítése is 1888–1890-ben,[27][28] más források szerint 1887–1889-ben.[29]
Képtár[szerkesztés]
-
Luczenbacher-kastély, Pettend (archív kép) -
Evangélikus templom, Pápa -
Színház, Munkács -
Színház, Szatmárnémeti -
Zichy-kastély, Somlószőlős -
Zichy-kastély, Somlószőlős (légi felvétel) -
Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest
,_a_Luczenbacher-kast%C3%A9ly_f%C5%91homlokzata._A_felv%C3%A9tel_1895-1899_k%C3%B6z%C3%B6tt_Fortepan_-_Budapest_F%C5%91v%C3%A1ros_Lev%C3%A9lt%C3%A1ra._Lev%C3%A9lt%C3%A1ri_jelzet-_HU.BFL.XV.19.d.1.11.081_Fortepan_83173.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c https://www.geni.com/people/Adolf-Voyta/6000000084555709398
- ↑ http://real.mtak.hu/150748/1/AP_2021_3-4_457-478_Hudi.pdf
- ↑ http://real.mtak.hu/19864/1/Sisa_kulfoldi_tanulm_1996_u_220059.4799.pdf
- ↑ a b c d e f g Déry, i. m., 131. o.
- ↑ a b Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), 8. és 12. o.
- ↑ https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_3_1/pages/007_szeged_ujjaepitese.htm
- ↑ https://www.eke.hu/sites/default/files/csatolmanyok/hirlevelek/12._evfolyam/eke_hirlevel_2015_4.pdf
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Sk_Voyta_Adolf_visszaemlekezesei/
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon, [1]
- ↑ a b https://www.theatre-architecture.eu/hu/videk.html
- ↑ https://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=64653
- ↑ http://81.183.217.218/node/5412
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség [2]
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon, [3]
- ↑ Archivált másolat. [2022. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 14.)
- ↑ https://www.explorecarpathia.eu/hu/ukrajna/munkacs-munkachevo/egykori-munkacsi-nemzeti-szinhaz
- ↑ https://karpataljalap.net/2010/01/01/110-esztendos-munkacsi-nemzeti-szinhaz-videkunk-legregebbi-teatruma
- ↑ https://archive.szatmar.ro/Unnep_a_szinhazban_130_eves_az_Eszaki_Szinhaz_epulete/hirek/117766
- ↑ https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/2022/01/a-sara-asszony-cimu-eloadasunkkal-unnepel-a-130-eves-szatmarnemeti-eszaki-szinhaz
- ↑ https://www.harag.eu/hu/magunkrol/epulet.html
- ↑ https://velenceito.info/hirek/kastelyok-nyomaban-luczenbacher-kastely-kapolnasnyek-pettend/
- ↑ https://m.mult-kor.hu/20130207_a_somloszolosi_zichyferrariswatzdorffkastely
- ↑ https://82nullanulla.hu/cikkek/2022/05/03/kastelyt-vennel-elado-a-somloi-borvidek-200-eves-kastelya.html
- ↑ https://papa-ma.papaesvideke.hu/index.php?op=cikk_reszletes&id=7981
- ↑ a b c d https://pmtt.hu/this-day-in-history/02-13-1923/
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/10/351-356-kronika.htm
- ↑ http://mek.niif.hu/00500/00561/html/veszpr.htm
- ↑ Archivált másolat. [2022. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 14.)
- ↑ http://castrumbene.hu/files/c11_07_turavezeto.pdf
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5