Folyami fiallócsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Folyami fiallócsiga
Folyami fiallócsiga háza
Folyami fiallócsiga háza
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Architaenioglossa
Öregcsalád: Ampullarioidea
Család: Viviparidae
Nem: Viviparus
Faj: V. acerosus
Tudományos név
Viviparus acerosus
(Bourguignat, 1862)
Szinonimák
  • Viviparus acerosus (F. Haas, 1913) ssp. maritzanus (F. Haas, 1913)
  • Viviparus aethiops Kobelt, 1877
  • Viviparus aristidis Bourguignat, 1880
  • Viviparus banaticus Kobelt, 1909
  • Viviparus danubialis Bourguignat, 1862
  • Viviparus hazayi Westerlund, 1886
  • Viviparus hungaricus Hazay, 1881
  • Viviparus kormosi Kobelt, 1909
  • Viviparus kormosiana Kobelt, 1907
  • Viviparus penchinati Bourguignat, 1870
  • Viviparus rumaenicus Kobelt, 1909
  • Viviparus tanousi Bourguignat, 1880
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Folyami fiallócsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami fiallócsiga témájú kategóriát.

A folyami fiallócsiga (Viviparus acerosus) a Duna vízgyűjtőjében honos vízicsigafaj, mely Magyarországon is él. A csigák (Gastropoda) osztályának az Architaenioglossa rendjébe, ezen belül a Viviparidae (elevenszülő csigák) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Duna, a Dnyeper, az Észak-Dvina, illetve a Daugava folyók vizeiben őshonos. Tehát Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna vizeiben. Görögország ugyan nem tartozik a Duna vízgyűjtőéhez, de itt is elterjedt, őshonos faj, állománya növekvőben van. Hollandiában és a Bodeni-tóban inváziós fajként is megjelent a 20. század legvégén.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház 30-35 milliméter magas, amivel Magyarország egyik legnagyobb vízicsigája, szélessége 23-37 milliméter, kanyarulatainak a száma 4 és 5 között lehet. A héj vékony és zöldesbarna színű, melyen általában 3 vörösesbarna csík látható. A kanyarulatok a szájadék alakjával megegyezik, emiatt a végénél hegyes.

Életmódja[szerkesztés]

A lassú folyású vizek, holtágak és tavak iszapos fenekén a fejének ormányra hasonlító nyúlványával táplálékot keres az iszapban. Tápláléka különféle férgekből és növényi törmelékből áll.

Petéi az anyai szervezetben megérnek, Peterakás során már eleven jönnek a világra a jellemzően fél cm-s kiscsigák. A hímek háza hosszabb, a nőstényeké szélesebb.

Veszélyeztettsége és felhasználása[szerkesztés]

Nem védett faj, a legnagyobb veszély számukra a vízszennyezés és a gátak építése jelenti.

Ritkán akváriumok lakója, másra nem használják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
  • Viviparus acerosus. IUCN redlist. (Hozzáférés: 2016. november 8.)