Flórián Tibor (sakkozó)
| Flórián Tibor | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1919. március 2. |
| Születési hely | Budapest |
| Halálozási dátum | 1990. január 28. (70 évesen) |
| Halálozási hely | Budapest |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Cím | nemzetközi mester (1948) |
| Legmagasabb Élő-pontszám | 2554 (1958 december)[1] |
| Legmagasabb ranglista | 95. (1960 július)[1] |
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Flórián Tibor született: Feldmann (Budapest, 1919. március 2. – 1990. január 28.) sakkozó, nemzetközi mester, magyar bajnok, csapatban Európa-bajnoki bronzérmes, szakíró, sakkfeladványszerző, mesteredző, sportvezető.
Élete és sakkpályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apjától tanult meg sakkozni 6–7 éves korában. A középiskola után a Pázmány Péter Tudományegyetemre került latin-olasz-francia szakos filológus tanárjelöltként. Hét nyelven beszélt, olaszul, oroszul, németül, franciául, angolul, spanyolul, szerbül. 1945 után a Miniszterelnökségen volt fordító és tolmács, majd a Külügyminisztériumba került, így lett a moszkvai nagykövetségen kulturális attasé. Később külügyi tisztviselőként, majd nyelvoktatóként és fordítóként dolgozott.[2]
Első feladványa 1930-ban jelent meg, 1932-ben érte el első versenysikerét. 1936-ban a legeredményesebb magyar sakkfeladványszerző volt: hat díjat nyert, ebből négy 1. díjat.[2] 1945-ben lett országos bajnok, ebben az évben szerezte meg a mesteri címet, majd 1948-ban nemzetközi mesteri címmel tüntették ki. Tagja volt 1952-ben a helsinki sakkolimpián a 6. helyezett magyar csapatnak, valamint 1961-ben az oberhauseni Európa-bajnokságon a 3. helyezett magyar csapatnak. 1947 és 1961 között 53-szoros magyar válogatott. 1962 és 1984 között a Magyar Sakkszövetség főtitkáraként működött. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[3]
A magyar sakkélet irányítása mellett a sakkfeladványszerzés fejlesztésével is foglalkozott. Megjelent feladványainak száma 200 köré tehető, ezek közül mintegy 60-at tüntettek ki. Nemzetközi versenybírói címet szerzett, és több alkalommal bíráskodott hazai és nemzetközi versenyeken, többek között ő volt a főbíró az 1969-es lublini női sakkolimpián, ahol a magyar válogatott először szerzett ezüstérmet.[2] A Népszabadság, a Magyar Ifjúság, a Képes Sport, a Tükör és a Jövendő című lapok sakkrovatának vezetője volt, számos kitűnő sakk-könyvet írt. Munkáinak túlnyomó része két- és háromlépéses mattfeladvány, azonban reflexmattjaival is szép sikereket ért el. Több eredeti ötletet mondhat magáénak. A reciprok hasogatás témájának[4] felfedezése az ő nevéhez fűződik.
A levelezési sakkban is aktívan részt vett, ahol a sakkolimpiai válogatottnak két évtizeden át éltáblása volt.[5] 1961-ben mesteredző címet kapott.
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nimzoindiai védelem (I-II, Gelenczei Emillel, Bp., 1958, 1959)
- Védekezés és ellentámadás (Bp., 1965)
- Csak az győzhet, aki támad (Bp., 1968)
- Legjobb magyar támadó játszmák (Bp., 1970)
- A sakkvilág trónusáért (I-II, Flesch Jánossal, Varnusz Egonnal, Bp., 1974, 1977) ISBN 963-253-235-x (1. kötet) ISBN 963-253-236-8 (2. kötet)
Díjai, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[6]
- Mesteredző (1961)
- Szocialista Munkáért Érdemérem (1961) a lipcsei sakkolimpián elért eredményért a csapat kapitányának[7]
- A Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója (1962)[8]
- Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata (1972) a szkopjei sakkolimpián szerzett ezüstéremért, mint a Magyar Sakkszövetség főtitkára[9]
- Munka Érdemrend arany fokozata (1984) nyugállományba vonulása alkalmából[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Chessmetrics Player Profile: Tibor Flórián" (angol nyelven). chessmetrics.com. Hozzáférés: 2014. június 29..
- 1 2 3 Szabolcsi János (1989). "Flórián Tibor hetvenéves". Sakkélet. 39 (3): 90–92.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
- ↑ Ez abból áll, hogy két sötét tiszt minden lépése védi a fenyegetést. Van egy másodlagos fenyegetés is, de a védő tiszteknek van egy-egy olyan lépésük, amely ezt a második fenyegetést is védi. Csakhogy az egyik tiszt ilyen védőlépésekor megvalósul a másik tiszt általános ellépésekor beálló fenyegetés, és fordítva.
- 1 2 "Kitüntetés". Magyar Sakkélet. 34 (7): 166. 1984.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. május 28.)
- ↑ "Kitüntetések". Magyar Sakkélet. 11 (2): 25. 1961.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Kitüntetés". Magyar Sakkélet. 12 (12): 189. 1962.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Kitüntetések". Magyar Sakkélet. 22 (11): 212. 1972.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)
