Fiók Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fiók Károly
Fiók Károly.jpg
Született 1857. április 29.
Nagykároly
Elhunyt 1915. május 21. (58 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása műfordító,
orientalista,
főiskolai tanár
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiók Károly témájú médiaállományokat.

Fiók Károly (Nagykároly, 1857. április 29.Debrecen, 1915. május 21.) pedagógus, műfordító, orientalista.

Életútja[szerkesztés]

A debreceni Református Tanítóképző Főiskolát végezte el, ahol a legkiválóbb diákok közé tartozott, így 1883–1884-ben a főiskola seniora volt. Ezt követően a budapesti, berlini és müncheni egyetemeken indogermanisztikai stúdiumokat folytatott, majd 1888-ban a Budapesti Tudományegyetemen latin–görög szakos tanári oklevelet szerzett. 1886-tól a Budapesti Református Főgimnázium, 1907-től a debreceni Református Tanítóképző Főiskola tanára volt.

Munkássága[szerkesztés]

Főként szanszkrit, óperzsa és páli műfordításaival tette ismertté a nevét, amelyek önálló kötetekben és a Budapesti Szemle hasábjain jelentek meg. Firdauszí eposza, a Sáhnáme alapján Szohráb címen elbeszélő költeményt írt, amelyért 1882-ben dicséretet kapott a Kisfaludy Társaságtól. Műfordításai mellett foglalkozott az indiai, kínai és japán irodalom történetével, névtani kutatásokkal (pl. Székelyföld földrajzi nevei) és összeállította az Árpád-ház névlajstromát Kónsztantinosz Porphürogennétosz forrásmunkái alapján.

1881–1882-ben Ferenczy Gyulával együtt a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat közleményeinek szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaság 1902-ben – a másik jelölt, Gárdonyi Géza ellenében – rendes tagjává választotta.

Főbb fordításai[szerkesztés]

  • A felhőposta: Kalidásza után. In: Budapesti Szemle 1883.
  • Nala és Damajantí: Hindu rege a Mahâ Bhâratából. Budapest. 1885.
  • Részlet a Sakuntalából. In: Budapesti Szemle 1886.
  • A Sahnaméből: Firduszi után. In: Budapesti Szemle 1887.
  • Kalidásza: Sakuntala: Hindu dráma. Budapest. 1887.
  • Szohráb: Költői elbeszélés Abúl Kászim „Sáh-Náme” c. művéből. Budapest. 1888.
  • Szávitri vagy a hűség diadala: Hindu rege a Mahâ Bhârátából. In: Budapesti Szemle 1889.
  • Nárájana: Hitopadesa. Budapest. 1905.

Felhasznált forrás[szerkesztés]