Ferenczi János (református lelkész)
| Ferenczi János | |
| Született | 1789. március 22. Középajta |
| Elhunyt | 1868. április 25. (79 évesen) Dálnok |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, néprajzi író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenczi János (Középajta, 1789. március 22. – Dálnok, 1868. április 25.) református lelkész, néprajzi író.
Élete[szerkesztés]
Anyai nagyapja Dézsi Lázár György püspök volt. Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden és 1811-től 1815-ig Göttingenben tanult, itt nyelvészeti, természet- és orvostudományi előadásokat is hallgatott. 1815-től Dálnokon volt református lelkész. 1857-től a kézdi református egyházmegye esperese volt egészen haláláig.
Dálnokon érte a halál 79 évesen, 1868. április 25-én.
Munkássága[szerkesztés]
Számos néprajzi és történelmi cikket közölt a Hon és Külföld, a Társalkodó, Mulattató című folyóiratokban, a Székelyföld történetéről szóló műve kéziratban maradt. Elsőként írta le a Dálnokhoz közeli Ika várát, és Háromszékre vonatkozó jegyzetekkel segítette Orbán Balázs munkáját.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt szerepet vállalt Háromszék mozgalmaiban.
1859-ben 1100 könyvből álló könyvtárát a Székely Mikó Kollégiumnak adományozta.
A korabeli erdélyi lapokban, különösen a brassói Mulattatóban (1838–1839) több néprajzi és történelmi cikket közölt a háromszéki székelységről.
Könyvgyűjteményével 1859-ben megalapította a sepsiszentgyörgyi ref. Székely Mikó Kollégium könyvtárát. Kéziratos hagyatékát is itt őrzik.
Művei[szerkesztés]
- Néhai méltgs Petrityevith Horváth Mária ur asszony halálából származott: Méltgs gróf Hidvégi Miklós ur eő nagysága, éles fájdalminak megenyhítésére mondatott vigasztalo halotti tanítás… Bodokon 1818. decz. 20. Brassó, 1819. (Szabó Péter beszédével együtt.)
- I. Ferdinánd kormány kezdése innepén (Erdélyi Prédikátori Tár, Kolozsvár, 1835. 5. füzet)
- Egy nagy reményű ifjuban mit vesztenek a szülők s a haza (ifju Gyárfás Miklós úrfi végtiszteletére Léczfalván 1838. jan. 29. Lukátsfi Lajos, A dicséretre méltó ifju főbb tulajdonai c. halotti beszéde mellett. Brassó, 1838.)
- Ika vagy Csonka vár (Mulattató, Brassó, 1838 június)
- Hajdani székely nemzet áldozó pohara (Hon és Külföld 1845. 11. 12. 31. sz.)
- Der Madefalver Bluttag und Aufgabe des Landtags: dass nichts Aehnliches geschehe (Blätter für Gemüth… 1848. 24. 25. sz.)
Források[szerkesztés]
- Barabás Hajnalka: A dálnoki református templom. Acta Siculica, (2007) 319–353. o. arch Hozzáférés: 2013. november 8.
- Csikós Júlia: A Székely Mikó Kollégium könyvgyűjteményei. Könyv és Nevelés, XIV. évf. 3. sz. (2012)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
További információk[szerkesztés]
- Csáki Árpád – Jánó Mihály: Ferenczy, a dálnoki pap. In Eszmény és hasonlatosság: Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára. Szerk. Jánó Mihály. Csíkszereda: Pallas-Akadémia Kiadó; Sepsiszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum. 2010. 107–123. o.
.svg){kind=small}