Fenyvessy Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyvessy Adolf
Erdélyi Mór fényképe Fenyvessy Adolfról
Erdélyi Mór fényképe Fenyvessy Adolfról
Születési név Grünbaum Adolf
Született 1837. december 23.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1920. január 18. (82 évesen)
Budapest
Foglalkozása újságíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvessy Adolf témájú médiaállományokat.

Zalai Fenyvessy Adolf, 1862-ig Grünbaum[1][2] (Zalaegerszeg, 1837. december 23.Budapest, 1920. január 18.) újságíró, gyorsíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit Székesfehérvárt, Szombathelyen és Pesten végezte és 1858-59-ben a budai műegyetemet látogatta. 1859-ben a gyorsírással kezdett foglalkozni. Egyike a legrégibb magyar gyorsíróknak, ő ültette át a Stolze-féle rendszert magyar nyelvre már 1860-ban. Ezen az alapon meg is írta 1863-ban A magyar gyorsírás című kimerítő tankönyvét, amely számos kiadást ért meg. Másik szakmunkája: Az országgyűlési gyorsíró kézikönyve (1869, újabb kiadás: 1906). Fenyvessy alapítója és szerkesztője volt a Magyar Gyorsíró című szaklapnak.

1865-től 1911-ig az országgyűlési gyorsíró irodát vezette. 1862. január 24-től 1873. november 20-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolában a gyorsírás rendkivüli tanáraként dolgozott. Budapest egyesítése után a fővárosi képviselőtestületnek, valamint pénzügyi és közélelmezési bizottságának is tagja volt.

1910-ben rendszerének ötvenéves fennállását jubilálták s ez alkalommal udvari tanácsosi címet kapott, miután már előbb nemességet kapott. Fenyvessy több nemzetgazdaságtani tanulmányt is írt folyóiratokba. 1899-ben nemesi előnevet kapott.[2]

Fiai zalai Fenyvessy Béla egyetemi tanár és Fenyvessy József államtitkár-helyettes, közgazdasági szakíró, statisztikus voltak.[3][2]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyorsirás a középtanodákban. Pest, 1863. (Stolze elvei után. Pest, második kiadás, 1869. 3. k. A magyar gyorsiró cz. Pest, 1871. 4. k. Bpest, 5. k. Bpest, 1889.)
  • Az uj vámtarifa. Bpest, 1878. (Különnyomat a P. Naplóból.)
  • Az első magyar vasut története. Bpest, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből I. 9.)
  • Adósságok conversiója. Bpest, 1883. (Értek. a nemzetg. és stat. kör. II. 6.)
  • Versicherungs-politik. Bpest, 1887. (Fordítás a Bud. Szemléből.)
  • A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület ötven éves története 1840-1889. Az igazgatóság megbizásából. Bpest, 1890. (Ugyanez németül is. Bpest, 1890.)

Szerkesztette az Izraelita Közlönyt 1868. április 3-tól december 11-ig magyar és német nyelven.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Belügyminisztérium 1862. évi 143. sz. rendelete.
  2. ^ a b c Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem pp. 48-49. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 25.)
  3. Fenyvessy József. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 26.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, * Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.