Fellegvár (városnegyed, Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 46′ 39″, k. h. 23° 34′ 44″

A Fellegvár térképe (románul)

A Fellegvár (románul cartierul Gruia) Kolozsvár egyik városnegyede, a város régebbi lakóövezeteinek egyike. Területén többnyire magánházak helyezkednek el. A negyed északnyugati részén található a Tetarom I(wd) ipari park.

2018-ban a város keresettebb lakóövezetei közé tartozott: a negyedben az átlagos ingatlanár négyzetméterenként 1367 euró volt, szemben a város 1287 euró/m2-es átlagával, illetve az 1417 euró/m2 maximális értékkel.[1] Az egy lakosra jutó zöldfelület 2010-ben 23,99 m2 volt; a városi átlag ugyanebben az időszakban 19,17 m2.[2]

Egy 2017-ben végzett felmérés szerint ezt tartják Kolozsvár legtisztább negyedének,[3] a levegő minősége alapján pedig bekerült az ország legjobb tíz városnegyede közé.[4]

Neve[szerkesztés]

Magyar elnevezése a Fellegvár dombjától örökölte, az meg az azonos nevű erődítményről. (A dombnak az erőd megépítése előtt Kőmál volt a neve). Román nevét feltehetően Gruia Novacról(wd), Baba Novac hajdúvezér fiáról kapta.[5]

Fekvése és utcái[szerkesztés]

A Fellegváron és annak lábánál helyezkedik el. Északon a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal, keleten a Ferenc József út (str. Horea), délen a Donátnegyed, nyugaton a Hója határolja. Főbb közlekedési útvonalai a Gépész utca (str. Romulus Vuia), Andrássy utca (str. Gruia), Erzsébet út (str. Emil Racovița) és Ferenc József út.[1] Az Erzsébet út tetején található a „Hét utcának” (Șapte străzi) nevezett útkereszteződés található, amely egyes vélemények szerint egyedülálló Európában. A hét utca: Fellegvár (Gruia), Pekri (Cetăţii), Kárpát (Carpaţi), Kalandos (Mecanicilor), Kismező (Crişan), Erzsébet út (Emil Racoviţă) és a Gépész (Romulus Vuia) utca.[6]

A negyed a 37-es és 38-as autóbusszal közelíthető meg a belvárosból, mindkettő a Széchenyi térről indul.[7]

Története[szerkesztés]

Leszámítva a domb tetején álló erődítményt valamint a Kismező (Crișan) utcai temetőt (Kalandos temető), amelyet 1587-ben nyitottak meg, a Fellegvár dombját (Kőmál), illetve északi és keleti lejtőit a 19. század végéig szőlők és gyümölcsösök borították. Az 1880-as évek végén Kőváry László 800 négyzetméteres telkekre osztotta a Fellegvár dombjának északi lejtőjén fekvő mintegy 50 000 négyzetméternyi földjét, és a vasúti alkalmazottak számára részletfizetési lehetőséggel adta el. A lakónegyed, amelyet Kőváry-telepként emlegetnek, öt utcából állt: Gépész (Romulus Vuia), Vas (Fierului), Kalauz (Conductorilor), Mozdony (Locomotivei), Raktár (Magaziei) és Új (Kővári László) utca.[8][9][10]

A 19. és 20. század fordulóján kezdett kiépülni az Erzsébet út, ahol eleinte módosabb polgárok nyaralói álltak; utóbb ezek állandó lakhellyé váltak.[11] A 20. század elején épült ki az Andrássy (Gruia), Bercsényi (C.A. Rosetti) utca, valamint a Thököly (Rahovei) út. Az Andrássy utcában az 1930-as években épült a Kozmutza Tüdőszanatórium (az államosítás után 1959-től süketnémák intézete, napjainkban Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája), az 1940-es években pedig ONCSA-telepet létesítettek mozdonyvezetők számára.[12][13]

Az 1920-as években alakultak ki az Andrássy utcából a dombtető felé haladó utcák: Miron Costin, Lăpușului, Baia Mare, Dornei, Augustin Bunea, Costache Negruzzi, Vânătorului,[14] az 1950-es évek végén a 11 Octombrie és Tyukodi Antal utcák, az 1960-as években a Migdalului utca.[15]

1944. június 2-án a város bombázása során az amerikai légierő gépei számos bombát szórtak a Kővári-telepre, noha a városrésznek nem volt hadászati jelentősége.[16]

A domb tetején 1951 és 1953 között épült fel az ejtőernyős ugrótorony, és az egyik közeli utcában ejtőernyős iskola is létesült.[17] 1973-ban avatták fel a vasutas csapat labdarúgó-stadionját, a CFR-stadiont(wd), amelyet utóbb Dr. Constantin Rădulescuról, a csapat hajdani edzőjéről neveztek el.[18]

A negyedben az első templomot a pünkösdisták építették az 1970-es évek elején;[19] ezt követte az 1998-ban felszentelt Jézus Szent Szíve görögkatolikus templom[20] illetve a 2010-ben felszentelt Szent György vértanú ortodox templom.[21]

Nevezetes épületei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Ghidul Tranzacțiilor Imobiliare Cluj-Napoca 2018. site2.anevar.ro (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  2. ↑ Bogdan-Nicolae Păcurar: Funcțiile "terțiare" ale Municipiului Cluj-Napoca. Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană. 2011. 291. o. ISBN 978 973 595 321 8  
  3. ↑ Cele mai curate oraşe din România. Clujul, abia pe locul 4. Florești, pe primul loc în topul celor mai murdare zone. Monitorul de Cluj, (2017. május 24.)
  4. ↑ Cartierele din Cluj cu cea mai slabă calitate a aerului. Monitorul de Cluj, (2017. április 28.)
  5. ↑ Istoria cartierului Gruia. bunadimineata.ro (2015. december 25.) (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. ↑ Európában egyedülálló ez a kolozsvári útkereszteződés. www.maszol.ro (2014. január 4.) (Hozzáférés: 2020. május 10.) arch
  7. ↑ Linii urbane. ctpcj.ro (Hozzáférés: 2020. május 3.) arch
  8. ↑ Egyed Ákos: Kőváry László – a városépítő polgár. In Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai). Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 180–181. o. ISBN 9738231140  
  9. ↑ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai). Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 336. o. ISBN 9738231140  
  10. ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 170., 230–231., 272., 274–275., 334–335., 465., 515. o. ISBN 973 8341 44 2  
  11. ↑ Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 266. o. ISBN 978 606 92279 0 9  
  12. ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 73., 87., 260., 486. o. ISBN 973 8341 44 2  
  13. ↑ Iskola története. www.kozmutza.ro (Hozzáférés: 2020. november 24.) arch
  14. ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 94., 108–109., 297., 300., 418–419., 517. o. ISBN 973 8341 44 2  
  15. ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 323., 362., 507. o. ISBN 973 8341 44 2  
  16. ↑ Asztalos Lajos – Papp Annamária: 1944. június 2. – Kolozsvár bombázása. Kolozsvár: Exit. 2014. 64–76. o. ISBN 978 973 7803 10 8  
  17. ↑ Ioan Baciu: Parașutism la Aeroclubul Cluj. In Aviația clujeană. Coord. Laurențiu Buzenchi. Cluj-Napoca: Casa Cărții de Știință. 2019. 97. o. ISBN 978-606-17-1505-3  
  18. ↑ Stadionul Dr. Constantin Rădulescu. stadiumdb.com (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  19. ↑ Biserica Penticostală Carpaţi. clujulevanghelic.ro (Hozzáférés: 2020. május 4.) arch
  20. ↑ Parohia Greco-Catolică din Cluj VI - Gruia, Cluj-Napoca. www.parohiigreco-catolice.ro (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  21. ↑ Sf. Evanghelist Marcu, prăznuit în Duminica Floriilor, la Biserica ,,Sf. Gheorghe” din cartierul clujean Gruia. www.mitropolia-clujului.ro (2021. április 15.) (Hozzáférés: 2022. október 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fellegvár_(városnegyed,_Kolozsvár)&oldid=26207020”