Ugrás a tartalomhoz

Fekete Doboz (videófolyóirat)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Fekete Doboz a kommunista Magyarország első nem-állami, független videókészítő-csoportja, majd a rendszerváltás egyik legfontosabb dokumentumfilmes krónikása. 1987-ben alapította Ember Judit, Elbert Márta, Jávor István, Lányi András és Vági Gábor.[1] Dokumentumfilmjeiket úgynevezett videó-folyóiratként terjesztették VHS-en. Az 1990-es rendszerváltás előtt a Fekete Doboz olyan eseményeket dokumentált (ellenzéki tüntetések, megmozdulások), amelyekről az államilag monopolizált média, rádió és tévé nem, vagy nem objektíven tájékoztatott.[2]

Hírnevüket a 301-es parcella című dokumentumfilm hozta meg, amely dokumentálta Nagy Imre párizsi emlékművének felavatását 1988 júniusában, ezzel egy időben pedig a budapesti tüntetéseket, és az erre válaszként adott rendőri erőszakot.[1][3][4] Legismertebb alkotásaik bemutatták a Fidesz megalakulását,[5] az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait,[6] a Dunagate-botrányt,[7] illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozást.[8] A rendszerváltás után a műhely hátrányos helyzetű emberekről készített filmeket. 1993-ban a Fekete Doboz magyar Pulitzer-emlékdíjban részesült.[9] Teljes, közel négyezer órányi filmes archívumukat a Blinken Nyílt Társadalom Archívum őrzi.[3]

Története

[szerkesztés]

A Fekete Doboz megalakulásában kulcsszerepet játszott, hogy egyik alapítója, Jávor István 1987-ben kapott egy videokamerát. Ez nemcsak ritka volt akkoriban, de lehetővé tette, hogy az előhívás alatt államilag cenzúrázott filmnegatív helyett VHS-szalagra rögzíthessék filmjeiket.[10]

Hivatalos bemutatkozásukra először egy 1987. május 24-i körlevélben, majd június 4-én személyesen is sor került a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének székházában.[1] Eleinte engedély nélkül, szamizdat-jelleggel működtek, de 1989. január 26-án a Balázs Béla Stúdió hivatalos szekciójaként és a Soros Alapítvány anyagi támogatásával hivatalosan is bejegyezték, ezzel a rendszerváltás előtti egyik első civil alapítvány lett.[1][11]

Felvételek az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokról

[szerkesztés]

A Fekete Doboz videófelvételei képezik az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól készült egyik legmaradéktalanabb forrásdokumentumot. A videók nemcsak a tárgyalások atmoszféráját és nonverbális kommunikációját örökítették meg, de nélkülözhetetlenek voltak az egyéb források (hangfelvétel, kivonatos vagy gyorsírásos jegyzőkönyv) tévesztéseinek pontosításához és hiányosságainak pótlásához,[12] és így a tárgyalásokról később készült átiratok, illetve az ezeket közlő forráskiadvány-sorozat elkészítéséhez.[13] Az adatvédelmi biztos 1997-es ajánlása szerint a Fekete Doboz az Ellenzéki Kerekasztal üléseiről készült felvételei „az ezredvégi magyar történelem legfontosabb iratai közé tartoznak”.[14][15]

A Fekete Doboz munkatársai rögzítették az Ellenzéki Kerekasztal 1989. április 19. és november 21. közötti tárgyalásait, de nem voltak jelen a periódust megelőző öt, illetve az azt követő tizenegy ülésen. Az Ellenzéki Kerekasztal nyolc szervezete egyhangúlag döntött róla, hogy a Fekete Doboz minden ülésükön részt vehet, hogy dokumentációs céllal videófelvételeket készítsen.[16] A Fekete Doboz videózott továbbá a Nemzeti Kerekasztal 1989. augusztus 24. és szeptember 18. közötti nyilvános középszintű és plenáris ülésein is. 1989 és 1990 során több kísérlet is volt a felvételek különböző szerkesztett változatainak bemutatására a Magyar Televízióban. Sólyom László a Nemzeti Kerekasztal számára megfogalmazott korabeli jogértelmezése szerint a felvételek nyilvánosságra hozatalának, illetve kutathatóságának is a résztvevők hozzájárulása lett volna a feltétele.[17] Mivel azonban nem minden résztvevő szervezet (így az MDF, a KDNP és a Magyar Néppárt),[18] illetve személy adta hozzájárulását, a felvételeket ekkor a televízióban nem, csak zártkörű vetítéseken mutatták be.[14][15]

A mintegy százötven órányi videófelvétel másolatait a Fekete Doboz 1991-ben adta át az Országos Széchényi Könyvtár Kortörténeti Különgyűjteményének,[14][15] amely azonban 1997-ig a felvételeket kutatói engedéllyel sem kutatható zárt anyagként őrizte, miután a felvételeken szereplő 58 résztvevő közül négy (Sólyom László, Füzessy Tibor, Keresztes Sándor, Timkó Iván)[18] kifejezetten nem járult hozzá a kutathatósághoz. 1997-ben a Nyilvánosság Klub Országos Egyesület az adatvédelmi biztostól kérte, vizsgálja ki, hogy az Ellenzéki Kerekasztal dokumentumai közérdekű adatnak minősülnek-e. Az adatvédelmi biztos Majtényi László szerint „az EKA ülésein az akkor már működő szervezetek, pártszerű alakzatok politikai-közjogi álláspontját tükröző nyilatkozatok, felszólalások megismerhetőek, azaz közérdekű adatnak minősülnek.” Majtényi javasolta, hogy a felvételeket a Magyar Országos Levéltárban helyezzék el, és a törvényi előírások feltételei szerint tegyék kutathatóvá.[14][15] Ezt követően a művelődési és közoktatási miniszter Magyar Bálint 1997-ben a videófelvételeket védett levéltári anyaggá nyilvánította. A Magyar Nemzeti Levéltárban a felvételek CD-másolatai jelenleg csak megfelelő támogatói nyilatkozattal rendelkező kutatók számára hozzáférhetőek.[19]

A Fekete Doboz 2011-ben helyezte letétbe az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain készített vágatlan VHS és S-VHS felvételeit a Blinken Nyílt Társadalom Archívumban. A 121 órányi anyagot az archívum digitalizálta, a felvételek az archívum kutatótermében szabadon hozzáférhetőek.[20][21]

Roma Média Iskola

[szerkesztés]

Saját filmjeik mellett a Fekete Doboz a kilencvenes évek óta foglalkozik filmkészítés oktatásával kifejezetten a társadalom perifériájára szorult emberek, többek között romák számára. Első ilyen kezdeményezésük az Elbert Márta, Upor Péter, Jávor István által irányított Közösségi Televíziós Iskola. Ennek keretében az ország több régiójában képeztek operatőröket, rendezőket, szerkesztőket, igyekeztek őket munkához juttatni a helyi televízióknál, illetve finanszírozták munkásságuk első két évét.[11]

2001-ben indították el a Roma Média Iskolát, amely hallgatói már a Színház- és Filmművészeti Egyetem képzéséhez illeszkedtek, és az egyetem tanárai is oktatták őket. 2001 és 2004 között évfolyamonként 11-13 főt vettek fel ösztöndíjjal a tíz hónapos képzésre. Itt végzett dokumentumfilmesként Kővári Borz József is, aki később Vándormozi programja keretében tartott vetítéseket és készített filmeket romák által lakott településeken.[11] A hallgatók díjnyertes filmjei között említhető például a Jobb a Fradi (Szirmai Norbert, 2002),[22] a Tollas (Csík Juci, 2004)[23][24] vagy a Csálé nekrológ (Balogh Edina, 2004).[25][26]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Révész, Béla. „A Fekete Doboz – 20 éve”. Beszélő 12 (7).  
  2. Kutathatók lesznek a Fekete Doboz kordokumentumai (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2011. május 3. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  3. a b A Fekete Doboz dokumentumfilmjei. Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  4. A 301-es parcella. Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  5. Civil technikák. Fidesz. Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  6. Az ellenzéki kerekasztal története. Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  7. Dunagate. Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  8. A műtárgy. Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  9. Díjazottak teljes listája. Magyar Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány. [2015. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  10. Fenyvesi, Kristóf: A rendszerváltás fekete doboza, 2007. május 31. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  11. a b c Szigeti, Ferenc Albert (2014). „Mérföldkövek - A Fekete Doboz Roma Média Iskolája”. Metropolis 8 (2).  
  12. Ripp Zoltán (2000). „»Rendszerváltó forráskiadás« (Egy dokumentumkötet-sorozat módszertani tanulságai)”. Múltunk 45 (3), 142–164. o.  
  13. szerk.: Szerk.: Bozóki András (1–4. k. főszerk.), Elbert Márta, Kalmár Melinda, Révész Béla, Ripp Erzsébet, Ripp Zoltán: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. 1–8. kötet.. Budapest: Magvető (1999–2000) 
  14. a b c d Dr. Majtényi László: Az Ellenzéki Kerekasztal tanácskozásain készült videofelvételek nyilvánosságáról szóló adatvédelmi biztosi ajánlás, 1997. szeptember 1. [2007. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  15. a b c d Fekete Doboz Alapítvány: HU OSA 305-0-5:51/1 Majtényi László sajtótájékoztatója. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  16. szerk.: Bozóki András, Elbert Márta, Kalmár Melinda, Révész Béla, Ripp Erzsébet, Ripp Zoltán: Az Ellenzéki Kerekasztal ülése – 1989. április 28 (KIVONATOS JEGYZŐKÖNYV)., A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. Első kötet. Budapest: Magvető (1999) 
  17. szerk.: Bozóki András, Elbert Márta, Kalmár Melinda, Révész Béla, Ripp Erzsébet, Ripp Zoltán: A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának ülése – 1989. július 27. (JEGYZŐKÖNYV), A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. Második kötet.. Magvető [1999] 
  18. a b Pető Iván (2002). „A rendszerváltás naplója”. Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) 14 (2), 114–125. o.  
  19. HU-MNL-OL-P 2117 Ellenzéki Kerekasztal. Nemzeti Kerekasztal. Nemzeti Csúcstalálkozó tárgyalásainak dokumentumai. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  20. MTI: Kutathatók lesznek a Fekete Doboz kordokumentumai. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  21. HU OSA 305-0-5 Felvételek az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokról. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  22. Jobb a Fradi. Blinken Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  23. Tollas. Blinken Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  24. HU OSA 305-0-6 A Roma Média Iskola filmjei. Blinken Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  25. Csálé nekrológ. Blinken Nyílt Társadalom Archívum. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  26. Fekete Doboz Roma Média Iskola nyerte a 11. Diákfilmszemle fődíját!. 24.hu, 2004. szeptember 1. (Hozzáférés: 2021. május 19.)

További olvasnivalók

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]