Fehér pitykegomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér pitykegomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sericellum
(Fr.) P.Kumm. 1871
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér pitykegomba témájú médiaállományokat és Fehér pitykegomba témájú kategóriát.

A fehér pitykegomba (Entoloma sericellum) a döggombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, réteken élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fehér pitykegomba kalapja 0,4-4 cm széles, kezdetben félgömb vagy harang alakú, majd domborúan, ritkán laposan kiterül, a közepén kissé bemélyedhet. Színe fiatalon fehér, később a közepétől kezdve sárgássá, okkeressé változik. Felszíne nemezes, benyomottan szálas, a közepe kissé pikkelyes, néha selymesnek tűnő; idősen sima. Széle eleinte behajló, később egyenes, nem bordázott, idősen hullámos lehet.

Húsa vékony, fehér vagy sárgás színű. Szaga gyenge, lisztes; íze nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei - esetenként foggal - tönkhöz nőttek. Színük fehér vagy krémszínű, idősen az érett spóráktól rózsás árnyalatú.

Tönkje 2-6 cm magas és 0,2-0,4 cm vastag. Alakja hengeres vagy oldalt kissé lapított, egyenletesen vastag. Színe kezdetben fehér, majd sárgás vagy halványokkeres, a kalapnál többnyire halványabb. Csúcsa deres vagy finoman pikkelyes lehet, lejjebb sima vagy szálas.

Spórapora rózsaszínű. Spórája szögletes, 5-8 csúcsú, mérete 8-11,5 x 6-9 µm,

Hasonló fajok[szerkesztés]

A selymes susulyka, a kajsza lisztgomba, a középnagy bocskorosgomba hasonlít hozzá.

A fehér pitykegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Közép-Európában gyakori.

Lomberdőkben, réteken egyaránt előfordul a fű vagy moha között. Júliustól novemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]