Fausto Cercignani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fausto Cercignani
Fausto Cercignani 2 - Full resolution.JPG
Született 1941. március 21. (78 éves)
Cagliari
Állampolgársága olasz
Foglalkozása
Munkáltató University of Milan
Iskolái University of Milan
A Wikimédia Commons tartalmaz Fausto Cercignani témájú médiaállományokat.

Fausto Cercignani (olasz kiejtés: fausto tʃertʃiɲɲani) (Milánó, 1941. március 21. –) olasz filológus, irodalomtörténész, esszéista, költő, egyetemi tanár.

Tevékenység[szerkesztés]

Fausto Cercignani 2011-ig, nyugdíjba vonulásáig germanisztikát és az angol nyelv történetét tanította különböző olasz egyetemeken.[1]

Jelentős tanulmányt írt a Shakespeare-korabeli angol nyelv kiejtéséről, és amelyre más kutatók is hivatkoznak.[2]

A témával kapcsolatos fő munkája Shakespeare's Works and Elizabethan Pronunciation, Oxford, University Press (Clarendon Press), 1981.[3]

Az irodalomkritikus Cercignani számos híres szerzővel foglalkozott: Jens Peter Jacobsen, Georg Trakl, Georg Büchner, Arthur Schnitzler, Johann Wolfgang von Goethe, Gotthold Ephraim Lessing, Wilhelm Heinrich Wackenroder, Hugo von Hofmannsthal, Rainer Maria Rilke, Alban Berg, E. T. A. Hoffmann, Novalis, Joseph Roth, Richard Beer-Hofmann, Karl Kraus, Franz Kafka, Thomas Mann, August Stramm, Gerhart Hauptmann, Reinhard Jirgl, Friedrich Schiller, Karl Krolow, Christa Wolf.

A nyelvészeti tanulmányok területén a germán nyelvi csoportot (proto-germán, gót, angol és német) vizsgálta a történeti nyelvészet szempontjai szerint.

Fausto Cercignani a "Studia austriaca" (e-ISSN 2385-2925, p-ISSN 1593-2508) és a "Studia theodisca" (e-ISSN 2385-2917, p-ISSN 1593-2478) nemzetközi irodalmi folyóiratok főszerkesztője.

A költő[szerkesztés]

Cercignani költményei hét kötetben jelentek meg. A 2015-ben kiadott Scritture. Poesie edite e inedite a kiadatlan verseit is tartalmazza.[4]

Kísérletezett önfordítással is. Az Adagio című versét német, angol és francia nyelvre fordította le.[5]

Válogatott munkái[szerkesztés]

Anglisztika[szerkesztés]

  • Shakespeare's Works and Elizabethan Pronunciation, Oxford, University Press (Clarendon Press), 1981.[6]
  • English Rhymes and Pronunciation in the Mid-Seventeenth Century, in "English Studies", 56/6, 1975, 513-518.[7]
  • The Development of */k/ and */sk/ in Old English, in "Journal of English and Germanic Philology", 82/3, 1983, 313-323.[8]

Germanisztika[szerkesztés]

  • The Consonants of German: Synchrony and Diachrony , Milano, Cisalpino, 1979.[9]
  • The Development of the Gothic Short/Lax Subsystem, in "Zeitschrift für vergleichende Sprachforschung", 93/2, 1979, 272-278.[10]
  • Early «Umlaut» Phenomena in the Germanic Languages, in "Language", 56/1, 1980, 126-136.[11]
  • Zum Hochdeutschen Konsonantismus. Phonologische Analyse und phonologischer Wandel, in "Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur", 105/1, 1983, 1-13.[12]
  • The Elaboration of the Gothic Alphabet and Orthography, in "Indogermanische Forschungen", 93, 1988, 168-185.[13]
  • Saggi linguistici e filologici. Germanico, gotico, inglese e tedesco, Alessandria, 1992.[14]

Irodalomkritikai művei[szerkesztés]

  • F. Cercignani - M. Giordano Lokrantz, In Danimarca e oltre. Per il centenario di Jens Peter Jacobsen, Milano, 1987.[15]
  • F. Cercignani, Existenz und Heldentum bei Christa Wolf. «Der geteilte Himmel» und «Kassandra», Würzburg, Königshausen & Neumann, 1988.[16]
  • F. Cercignani, Studia trakliana. Georg Trakl 1887-1987, Milano, 1989.[17]
  • F. Cercignani, Studia büchneriana. Georg Büchner 1988, Milano, 1990.[18]
  • F. Cercignani, Studia schnitzleriana, Alessandria, 1991.[19]
  • F. Cercignani, Novalis, Milano, 2002.[20]

Esszék[szerkesztés]

  • Disperata speranza: la trama del «Niels Lyhne», in F. Cercignani - M. Giordano Lokrantz, In Danimarca e oltre. Per il centenario di Jens Peter Jacobsen, Milano, 1987, 95-128.[21]
  • Dunkel, Grün und Paradies. Karl Krolows lyrische Anfänge in «Hochgelobtes gutes Leben», in "Germanisch-Romanische Monatsschrift", 36/1, 1986, 59-78.[22]
  • Zwischen irdischem Nichts und machtlosem Himmel. Karl Krolows «Gedichte» 1948: Enttäuschung und Verwirrung, in "Literaturwissenschaftliches Jahrbuch", 27, 1986, 197-217.[23]
  • E. T. A. Hoffmann, Italien und die romantische Auffassung der Musik, in S. M. Moraldo (ed.), Das Land der Sehnsucht. E. T. A. Hoffmann und Italien, Heidelberg, Winter, 2002, 191-201.[24]

Díjai[szerkesztés]

Austrian cross of honour for science.jpg

Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Kunst I. Klasse - Milánó, 1996.[25]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]