Farkas Emőd
| Farkas Emőd | |
| Született | 1866. augusztus 10.[1] Álmosd[2] |
| Elhunyt | 1920. november 1. (54 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | |
| Fontosabb művei | • Álmok, árnyak • Margitszigeti vadrózsák • Boszniában |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Emőd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dulházi, farkasfalvi Farkas Emőd (Álmosd, 1866. augusztus 10. – Budapest, 1920. november 1.) író, költő, hírlapiró.
Élete[szerkesztés]
Farkas Balázs kisdednevelő és Thanhoffer Róza fia. Középiskoláit az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban végezte; 1885-89-ben a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. Tanított Sopronban a Csöndes-féle gimnáziumban, Rákospalotán a dr. Szabó Alajos-féle intézetben és a budapesti magyar királyi állatorvosi akadémián. 1890-91-ig a katonai évét szolgálta le és tiszti vizsgát tett; azután Rákospalotán nyert tanári alkalmazást. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (37-5-40).
Első irodalmi cikke az Ungvári Közlönyben (1883. Ünnepeljük meg márczius 15-ét c.) jelent meg; ettől kezdve a nevezett lapban és az Ungban sűrűn jelentek meg tőle vezérczikkek, tárczák, vers és próza; 1885-86-ban a Függetlenség cz. politikai napilapnak belmunkatársa volt, melyben számos politikai és szépirodalmi dolgozata jelent meg névtelenűl vagy F. E. és f. e. jegyek alatt. Ezeken kívül a Magyar Geniusz, Ország-Világ, Egyetértés, Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Nők Lapja, A Hét, Üstökös, Magyarország sat c. lapokban jelentek meg tőle részint verses, részint prózai irodalmi dolgozatok.
Könyvei[szerkesztés]
- Reményeim. Budapest, 1887. (Apróbb költemények és három költői dolgozat: Petőfi halála, melylyel VII. oszt. tanuló korában pályadíjat nyert a Dajka-körben, Világos elegia és Dárius kincse, népies költői elbeszélés.)
- A szabadságharcz 1848-49-ben, hősköltemény-töredék. Budapest, 1888.
- Álmok, árnyak. Budapest, 1889. (Elbeszélések Botond névvel.)
- Margitszigeti vadrózsák. Ujabb költemények. Budapest, 1891.
- Bakaélet (humoros történetek a baka életből.) Budapest, 1892. arczk.
- Bakavilág. Budapest, 1892. (Humoros történetek.)
- Hogy tehetjük le a tiszti vizsgát? Budapest, 1892. (Tankönyv önkéntesek számára.)
- Azok a tisztek. Humoros történetek. Budapest, 1893. (Két kiadást ért.)
- Boszniában. Budapest, 1893. (Elbeszélések.)
- A józsefstadti kőkoporsó. Regényes korrajz a 48/49 utáni gyászidőkből, Budapest, 1900[3]
- Damjanich fiai. Regény a szabadságharcból, Budapest, 1902[4]
- Rákóczi lobogója alatt. Regényes korrajz, Budapest, 1903[5]
- A szabadság vértanui. Regényes korrajz a szabadságharczból, Budapest, 1907[6]
- Petőfi élete. Regényes korrajz, Budapest, 1909[7] (Petőfi-Könyvtár 11.)
- Magyarország Nagyasszonyai I-III., Budapest, 1911[8] (→ az I-II. kötet reprint kiadásban is megjelent)[9]
- Az 1848-49-iki szabadságharcz anekdota kincse, Budapest, 1911[10]
- Csataképek 1914. Kis történetek a nagy háboruból, Budapest, 1914[11]
- A gyermek kapitány. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n. [1910 k.][12]
- Diákhősök 48-ban. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n. [1910 k.][13]
- Egy rossz fiu története, Budapest, é. n. [1910 k.][14]
- Volt egyszer... Mesegyüjtemény, Budapest, 1923[15]
Műfordítások[szerkesztés]
- May Károly: A feketék országában, Budapest, é. n. [1910 k.][16]
- May Károly: Mandarinok országában, Budapest, é. n. [1910 k.][17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04110.htm, Farkas Emőd, 2017. október 9.
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-jozsefstadti-kokoporso-590230-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/damjanich-fiai-687135-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/rakoczi-lobogoja-alatt-700337-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-szabadsag-vertanui-534315-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/petofi-elete-1058444-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyarorszag-nagyasszonyai-i-iii-1092098-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyarorszag-nagyasszonyai-i-ii-845898-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/az-1848-49-iki-szabadsagharcz-anekdota-kincse-663178-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/csatakepek-1914-405861-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-gyermek-kapitany-693676-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/diakhosok-48-ban-739019-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/egy-rossz-fiu-tortenete-679768-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/volt-egyszer-751787-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-feketek-orszagaban-559244-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/mandarinok-orszagaban-rossz-allapotu-830251-0
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926. → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)