Falus Elek
| Falus Elek | |
 | |
| Falus Elek 1912-ben | |
| Született | Friedmann Elek 1884. december 31. Orosháza |
| Elhunyt | 1950. május 20. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Friedmann Márkus Weisz Lina |
| Foglalkozása | grafikus, iparművész, díszlettervező |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Falus Elek témájú médiaállományokat. | |
Falus Elek, születési és 1903-ig használt nevén Friedmann Elek (Orosháza, 1883. december 26.[1] – Budapest, 1950. május 17.[2]) grafikus, iparművész, színházi díszlettervező, építész. A magyar könyvillusztrátorok egyik jeles képviselője.
Életpályája
[szerkesztés]Budapesten a Mintarajziskolában tanult, nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, majd Zemplényi Tivadarnál dolgozott a szolnoki művésztelepen. Itthon 1904-től szerepelt szecessziós stílusú műveivel kiállításokon. Tapasztalatszerzésre Münchenbe, Londonba is kijutott, Londonban iparművész-tervezőként és illusztrátorként működött. Később Berlinben lakásberendezéseket tervezett. Itthon művészi könyvborítóival, plakátjaival keltett feltűnést, sikerrel alkalmazott magyar népies motívumokat.
1909-től Falus illusztrálta a Nyugatot és a Nyugat-könyveket. Iványi-Grünwald Béla vezetésével ő is a többi nagybányai neóssal együtt megalapította a Kecskeméti művésztelepet (1909-), ő lett ott a szőnyegszövő műhely vezetője. Később belső építkezéssel, enteriőrök (Belvárosi Színház nézőtere) és pavilonok tervezésével foglalkozott. A Vígszínház előadásaihoz tervezett díszleteket, például Lengyel Menyhért: Tájfun, Molnár Ferenc: A testőr c. előadásaihoz . Kerámiái és szőnyegtervei sikeresek voltak, kedvelt épületdíszítő és lakberendező volt nagypolgári körökben.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- Kiss József: Levelek hullása : versek; Falus Elek rajzaival. Budapest. : Singer és Wolfner, 1908.
- Lengyel Menyhért:Taifun : [dráma négy felvonásban]; ill. Falus Elek. Budapest : Nyugat, 1909.
- Pólya Tibor emlékkiállítása / a Szinyei Merse Pál Társaság megbízásából rend. Falus Elek, Herman Lipót, Zádor István. Budapest, 1938.
Falus Elek munkája: A Nyugat almanachja 1912 (borító)
Kézi csomózású perzsaszőnyeg, tervezte Falus Elek
Kézi csomózású perzsaszőnyeg, tervezte Falus Elek
.jpg)
Társasági tagság
[szerkesztés]- Szinyei Merse Pál Társaság (egyik alapító tagja)
Építészi munkássága
[szerkesztés]Falus építészettel is foglalkozott, néhány ház tervezése fűződik a nevéhez. Ismert épületei:
- 1909–1912: Tivoli Színház, Budapest, Nagymező u. 8.[3]
- 1916: Modern Színpad (ma: Katona József Színház), Budapest, Petőfi Sándor utca 6. (Herquet Rezsővel közösen)[4]
- 1917: Budapest Bábszínház átépítése, Budapest, Andrássy út 69. (Herquet Rezsővel közösen, az épületet tervezte: Láng Adolf)[5]
- 1935: Goldberger-gyár kiállítási pavilonja, Budapest, Óbudai-sziget (Staudhammer Károllyal közösen)[6]
- 1943: mór stílusú villa, Leányfalu[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése az orosházi izr. hitközség születési akv. 34/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 595/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
- ↑ Kovács Dániel: Szecessziós Budapest, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2021, 62. o.
- ↑ https://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=181
- ↑ https://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=207
- ↑ http://beszelo.c3.hu/cikkek/fontos-epuletek-egy-kulonos-helyen
- ↑ https://toldyferenc.elte.hu/Zetelaki_Orsolya.pdf
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Falus Elek lásd 18.
További információk
[szerkesztés]- Kieselbach Galéria, Falus Elek
- Alkalmazott grafika (könyv- és plakátművészet)
- Lengyel Géza: Kecskemét. Nyugat, 1909.
- Lengyel Géza: Falus Elek és a Nyugat, 1932.
- Magyar színházművészeti lexikon, Falus Elek
- Magyar zsidó lexikon, 1929, Falus Elek
