Ugrás a tartalomhoz

Fakó rétgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fakó rétgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Agrocybe
Tudományos név
Agrocybe putaminum
(Maire) Singer (1936)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó rétgomba témájú médiaállományokat és Fakó rétgomba témájú kategóriát.

A fakó rétgomba (Agrocybe putaminum) a harmatgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fakó rétgomba kalapja 2-7 (9) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúvá kiterül, közepén széles púppal. Színe egyöntetűen okkerbarnás, halványbarnás. Felülete száraz, finoman bársonyos vagy matt. Szélén nincsenek vélummaradványok.

Húsa rostos, halványbarnás. Szaga gyenge, lisztre vagy kakaóra emlékeztet; íze lisztes vagy kesernyés.

Nagyon sűrű lemezei szélesen a tönkhöz nőttek. Színük eleinte okkersárgás, később rozsda-olív, végül sötét okkerbarnás.

Tönkje 5–8 cm magas és 1–1,5 cm vastag. Színe okkerbarnás, sárgásbarnás. Felszíne hosszában bordás, végig finoman barnásan lisztes. Tövéhez gyakran fehéres, gyökérszerű micéliumzsinór kapcsolódik.

Spórapora rozsdabarna. Spórája nagyjából elliptikus, sima, vastag falú, mérete 10–12 x 5–9 μm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A tavaszi rétgomba, a bársonyos rétgomba vagy a domború harmatgomba hasonlít hozzá.

A fakó rétgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lombos- és vegyes erdőkben, parkokban él, a korhadó növényi maradványokat bontja. Júniustól augusztusig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]