Faigel Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Faigel Pál
Életrajzi adatok
Születési név Faigel Pál
Született 1802. augusztus 8.
Szécskeresztúr
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1871. április 1. (68 évesen)
Kápolna
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Faigel Pál (Szécskeresztúr, 1802. augusztus 8.Kápolna, 1871. április 1.) egri címzetes kanonok, költő, iskolaalapító, egyházi író.

Élete[szerkesztés]

Faigel Pál, Luzsénszky Pál báró tiszttartójának és tarcali Zombory Mária fia volt. Több évig csak falusi iskolában tanulgatott; 1815-ben Ungvárt kezdett rendesen iskolába járni, ahol a hat gimnáziumi osztályt végezte. Miután atyja 1817. decemberében Darmán meghalt, ugyanitt kis birtokán lakott özvegy anyja járatta iskolába; 1818-ban rendes stipendiumot nyert, 1819-ben pedig magánoktatással egészítette ki jövedelmét. 1822-ben tanulmányainak folytathatása végett Egerbe költözött, ahol egy nemes család fia mellett nevelőséget vállalt és egyúttal a bölcseletet végezte. 1824-ben az egri papnevelőbe felvétetvén, 1828-ban végezte a teologiát. Időközben Vurm József nagyváradi első püspöktől a négy kisebb egyházi rendet, a három nagyobbat pedig 1828-ban felsőőri Pyrker László János patriarcha és egri érsektől vette fel és misés pappá szentelték. Nemsokára hazulról Egerbe visszajövén, főpásztora actuariusnak nevezte ki azon meghagyással, hogy egyúttal a magyar jogtant hallgassa. 1829-ben Pyrker László a gasteini fürdőbe ment és őt udvari papjául magával vitte; szeptemberben Egerbe visszatért és gyöngyösi segédlelkésznek neveztetett ki a végre, hogy mint német káplán magát a német nyelvben tökéletesítse. Gyöngyösön a felső parókia körében három plébános alatt kilenc évig és három hónapig működött. Ez idő alatt pendítette meg hirlapok útján a „jó s olcsó könyvkiadó társulat” eszméjét, mely társulatot ő a cseh Matica könyvkiadó társulat alakjában kivánta és sürgette létre hozatni. 1838-ban Horner István homeopátiás orvossal együtt, három évi előkészület után, Nagy János helybeli plébános és segédtársai közreműködésével a gyöngyösi betegápoló-intézetet hozta létre; november 7.-én boconádi lelkésznek neveztetett ki és hivatalába 1839. január 27.-én lépett. Mindjárt lelkipásztorkodása kezdetén az egyházközség előkelőiből „jóerkölcsi tanácsot” alakított. Plébániájához tartozó két községben kétezer forint áldozattal iskolákat emeltetett, Fogacson pedig pusztai iskolát alkotott. 1845-ben behozta hivei közé az Élő szentolvasó társulatát. 1846. július 5.-én alakította mind a két községben a Mérsékleti egyletet, 1848. május 10.-én pedig a Jézus szent gyermekségéről nevezett egyletet. 1857-ben alesperes lett és még azon évben címzetes kanonok, 1862-ben pedig kápolnai plébános.

Munkái[szerkesztés]

  • Urnapi ájtatosság. Eger, 1838.
  • Négy szent ének. Eger, 1838.
  • Nepomuki szent Jánosnak tisztelete az Isten dicsőségére, melyben több hasznos imádságok és énekek foglaltatnak. Eger, 1844 (2. bőv. kiadás Pest, 1853.)
  • Élőrózsa. Imádságos és énekes könyv. Pest, 1853. (Több kiadásban.)
  • Az Úr olvasója. Kiadja a Szt.-István-társulat. Pest, 1857.
  • A szeplőtelenül fogantatott Boldogságos Szűz zsolozsmája. Eger, 1868.

Kéziratban: Imádságos és énekeskönyv a r. kath. ifjúság használatára 1842.

Értekezései s könyvbirálatai a Religio és Nevelésben és az 50-es években a Religióban jelentek meg.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.