Fabó Kinga
Megjelenés
Fabó Kinga | |
Született | 1953. november 1. Mezőtúr |
Elhunyt | 2021. március 4. (67 évesen)[1] nem ismert |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1972–1977) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fabó Kinga (Mezőtúr, 1953. november 1. – 2021. március 4.) magyar költő, nyelvész, esszéista.
Életpályája
1972–1977 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakán tanult. 1978–1980 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) munkatársa volt. 1981–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete általános nyelvészeti osztályának munkatársa, 1986–1989 között aspiráns volt.
Esszéíróként és költőként egyaránt nyelvkritikai és nyelvfilozófiai szemlélettel közelített az irodalomhoz.
Művei
- Értékváltozások a 19. század második felében. Kísérlet a kor társadalmi értéktudatának rekonstruálására erkölcs és illemkódexek alapján; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1980 (Életmód, életminőség)
- A határon (esszék, 1987)
- Anesztézia (versek, 1988)
- A fül (versek, 1992)
- Ellenfülbevaló (versek, 1994)
- Maradj még idegen (hangjáték, Grunwalsky Ferenccel, 1995)
- Elég, ha én tudom; Seneca, Bp., 1996 (Thesaurus)
- Fojtott intenzitással, fojtottan (versek, 2002)
- Racun. Penyair Hongaria / Poison; indonézra ford. Narudin; Teras Budaya, Jakarta, 2014
Jegyzetek
- ↑ Meghalt Fabó Kinga. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Fabó Kinga honlapja