FN FAL

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
FN FAL
FN FAL rifle.JPG

Típus gépkarabély
Ország Belgium
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1953–
Műszaki adatok
Űrméret 7,62 mm
Lőszer 7,62 x 51 mm NATO
Tárkapacitás 20 db szekrénytárban
Működési elv gázelvezetéses, billenőzárral
Tömeg 4,25 kg kg
Fegyver hossza 1090 mm mm
Csőhossz 533 mm
Elméleti tűzgyorsaság 650-700 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 823 m/s

Az FN FAL (Fusil Automatique Leger, magyarul könnyű automatapuska) a belga Fabrique Nationale de Herstal fegyvergyár által gyártott gépkarabély.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kézifegyvert a NATO haderői széles körben alkalmazták a hidegháború idején. Később egyes – öntöltő – változatai polgári körökben is elterjedtek, elismert vadász- és sportfegyverré vált. Elterjedtségét az is segítette, hogy az eredeti gyártón kívül több más, nem NATO- és nem kommunista berendezkedésű ország is gyártotta sorozatban. A gépkarabélyt közel 26 ország rendszeresítette haderejében. Ebből fakadóan közismert beceneve a „Szabad világ jobb keze” lett.

A fegyver közvetlen elődjét Dieudonne J. Saive és Ernest Vervier tervezte meg 1947-re gázelvételes illetve gázdugattyús rendszerrel. A prototípust 1948-ban mutatták be. Ez a német 7,92×33 mm Kurz töltényt tüzelte. Tekintettel arra, hogy a második világháború után az amerikai harcászati vélemények voltak a döntőek (a .30–06 Springfield tölténynél gyengébbet nem támogatták), a NATO 1951-ben a hasonló ballisztikai jellemzőkkel bíró 7,62×51 mm-es puskatöltényt rendszeresítette egységesen. Emiatt a fegyvert alaposan át kellett tervezni. A sikeres teszteket követően – noha az USA-ban az M14 nyert tendert – a legtöbb NATO-tagállam rendszeresítette az új, egységesített tölténnyel együtt. Az NSZK elvetette a rendszeresítését, fő piaci konkurense a hasonló külső megjelenésű, de görgőkkel késleltetett tömegzáras rendszerű, saját fejlesztésű Heckler & Koch G3 lett. Fő feladatköre az Varsói Szerződés tagállamaiban is rendszeresített AK–47-tel egyezett meg, azonban annak teljesítményét a tüzelt tölténytípus miatt jelentősen túllépte.

Háborús alkalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gépkarabélyt a forgalomba hozása óta számos katonai konfliktusban használták:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz FN FAL témájú médiaállományokat.

Könyvek, monográfiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata. Zrínyi Kiadó. 51–56. o. ISBN 963-327-317-X

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]