Ugrás a tartalomhoz

Füstös cankó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füstös cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. erythropus
Tudományos név
Tringa erythropus
(Pallas, 1764)
Elterjedés
A füstös cankó elterjedési területe  

  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  szórványos 
Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007
A füstös cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  szórványos

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007

Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Füstös cankó témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös cankó témájú médiaállományokat és Füstös cankó témájú kategóriát.

A füstös cankó (Tringa erythropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Skandináviában és Észak-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Dél-Ázsiába, Afrikába, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékére, illetve Észak-Amerikába is. Fátlan és erdős tundrák vizeinél és mocsarainál honos.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márciustól májusig, illetve augusztustól novemberig Magyarországon rendszeres vendég, de átnyaraló példányok is előfordulnak.

Átlagos testhossza 29–31 centiméter, szárnyfesztávolsága 61–67 centiméteres, testtömege 125–210 gramm. Egyik legnagyobb testű cankó-faj. Lába hosszú, élénk piros színű. Hosszú nyaka és ugyancsak hosszú, tövén piros vékony és egyenes fekete csőre miatt igen karcsúnak látszik. A tojó és a hím egyforma színezetű, násztollazatban szinte koromfekete, a költés után ezt kivedlik és világos szürke színűek lesznek. a Kirepülő fiókák első vedlésükig erősen pettyezett barnásszürke színűek, ilyenkor könnyen összetéveszthetőek a hasonló színű, de kevéssel kisebb piroslábú cankóval.

Nász ...
és vonuló tollazata

Partokon, zátonyokon, tómedrekben szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, tengeri rákokból és férgekből álló táplálékát, de gyomrában már kis halakat is találtak.

Tavak, mocsarak partján a zsombékokra, növényi anyagokból rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

  • "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. november 23..
  • Az MME Monitoring Központ adatlapja

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]