Fülesmedúza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fülesmedúza
Akváriumi példányok
Akváriumi példányok
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Kehelyállatok (Scyphozoa)
Alosztály: Korongmedúzák (Discomedusae)
Rend: Zászlószájú medúzák (Semaeostomeae)
Család: Ulmaridae
Nem: Aurelia
Lamarck, 1816
Faj: A. aurita
Tudományos név
Aurelia aurita
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Aurelia flavidula Peron & Lesueur
  • Medusa aurita Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fülesmedúza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülesmedúza témájú médiaállományokat és Fülesmedúza témájú kategóriát.

A fülesmedúza (Aurelia aurita) a kehelyállatok (Scyphozoa) osztályának zászlószájú medúzák (Semaeostomeae) rendjébe, ezen belül az Ulmaridae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A világszerte elterjedt fülesmedúza a sekély part menti vizekben él a messzi északtól egészen a legdélibb pontig. Sziklás partokon különösen nagy számban fordul elő. Bár a fülesmedúzák tengeri állatok, a brakkvizekben és a tengerbe torkolló folyók édesvizeiben is előfordulnak. Minél édesebb a víz, annál laposabbá válik az állat.

Megjelenése[szerkesztés]

Kifejlett példány

A kifejlett medúza átmérője akár 45 centiméter is lehet, a lárváé legfeljebb 0,5 centiméter. Az állat a négy bíborszínű, patkó alakú ivarszervét kivéve áttetsző. A medúza 96%-át víz teszi ki, testének „vázát” is víz alkotja. Az ernyő alakját a folyadékkal telt, táplálékot és ürüléket szállító csatornák biztosítják. A fülesmedúzák nagyon meleg és nagyon hideg, −0,4 és 31 °C-os vízben is képesek megélni.

Életmódja[szerkesztés]

A polip helyhez kötött, és sziklákra tapad; a medúza rajokban úszkál a part menti vizekben. Tápláléka plankton, ezen belül osztrigák, kacsakagylók lárvái és kisebb férgek.

Szaporodása[szerkesztés]

A megtermékenyítés a tengerben történik. Egyszerre több ezer petét is kibocsáthat az állat.

A fülesmedúza életciklusai[szerkesztés]

1.Planula (szabadon úszó lárva): A pete megtermékenyítése után a fejlődés első szakaszában a csillószőrök segítségével az apró planula képes eltávolodni a medúza szájcsövétől.

2.Polipforma: Polipkarjai vannak, amelyek segítségével elkapja a zsákmányát. Sziklára vagy moszatra tapadva növekszik, amíg teste redős lesz.

3.Ephyra: A polip összeszűkülésével kialakul egy medúzaelőállapot. Az ephyra úgy néz ki, mint több, egymásra rakott tálacska; ezek mindegyikéből medúza lesz.

4.Medúzaforma: A jól ismert, kifejlett medúzának az ernyőjén keresztül látszik négy, patkó alakú ivarszerve. Szájnyílása az ernyő alatt található, húsos lebenyekben végződik. Az ernyő körül rövid, csalánozásra alkalmas tapogatók vannak.

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Aurelia aurita (Linnaeus, 1758) WoRMS
  • Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio decima, reformata. Laurentius Salvius: Holmiae. ii, 824 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/10277#page/3/mode/1up page(s): 660
  • Cornelius, P.F.S. (2001). Cubozoa, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 111
  • Muller, Y. (2004). Faune et flore du littoral du Nord, du Pas-de-Calais et de la Belgique: inventaire. [Coastal fauna and flora of the Nord, Pas-de-Calais and Belgium: inventory]. Commission Régionale de Biologie Région Nord Pas-de-Calais: France. 307 pp., available online at http://www.vliz.be/imisdocs/publications/145561.pdf
  • Cairns, S.D.; Gershwin, L.; Brook, F.J.; Pugh, P.; Dawson, E.W.; Ocaña O.V.; Vervoort, W.; Williams, G.; Watson, J.E.; Opresko, D.M.; Schuchert, P.; Hine, P.M.; Gordon, D.P.; Campbell, H.J.; Wright, A.J.; Sánchez, J.A.; Fautin, D.G. (2009). Phylum Cnidaria: corals, medusae, hydroids, myxozoans. in: Gordon, D.P. (Ed.) (2009). New Zealand inventory of biodiversity: 1. Kingdom Animalia: Radiata, Lophotrochozoa, Deuterostomia. pp. 59-101., available online at http://si-pddr.si.edu/handle/10088/8431
  • Lamarck, J.-B. M. de. (1816). Histoire naturelle des animaux sans vertèbres. Tome second. Paris: Verdière, 568 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/47698 page(s): 513