Fülöp Zsigmond (művelődéstörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sírja Komáromban

Fülöp Zsigmond (Komárom, 1878. március 30. – Komárom, 1940. december 23.) művelődéstörténész, helytörténész, bankigazgató, numizmatikai szakértő,[1] újságíró, lapszerkesztő, polgármester.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Fülöp Gergely csizmadiamester, édesanyja Szilágyi Teréz volt.[2] Iskoláit Komáromban és a pozsonyi evangélikus líceumban[3] végezte, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet, majd a Komáromi Népbank könyvelője és igazgatója[3] lett. A Komáromi Újság egyik kiadója és főmunkatársa volt.[4] A református egyház főgondnoka, világi főjegyzője, tanácsbírája is volt.[3] 1915. március 22. és 1920 augusztusa között tartalékos hadnagyként szolgálva Przemyślben[4] orosz fogságba került és Asztrahánban, Marynskban, illetve Tomszkban raboskodott.[5]

A két világháború között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, illetve a Jókai Egyesület vezetője volt. 1932–1935 között a városbíró első helyettese,[6][3] majd 1938 júniusa[m 1] és 1939. július 15. között az Egyesült Magyar Párt képviseletében[8] a város polgármesterének – akkoriban városbírójának –választották. Síremléke a komáromi református temetőben található.

Főként a helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője volt. 1925-ben Alapy Gyulával együtt szerkesztették a Jókai Emlékkönyvet.[9]

Numizmatikai szakértőként is ismert volt, aki jelentős római pénzgyűjteménnyel rendelkezett.[10]

Művei[szerkesztés]

  • 1920 Hadifoglyok sorsa Oroszországban[5]
  • 1923 A hatvanéves komáromi dalegyesület
  • 1925 Tuba János emlékezete.
  • 1937 A Jókai Egyesület huszonöt éve 1911–1936
  • 1941 Komárom.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Más forrás szerint[5] rosszul,[7] 1938. december 21-étől volt polgármester.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Márku Mónika: Érmék, plakettek Komáromról(-ból) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kemlib V. évfolyam 2. szám - 2015.
  2. "Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1910," database with images, FamilySearch.org (hozzáférés: 2015. november 25.)
  3. a b c d A visszatért Felvidék adattára
  4. a b Németh István: Múltunk fakuló emlékei, Dunatáj hetilap 40/2015
  5. a b c Szöllősi Antal: Oroszország: könyvek bibliográfiája Archiválva 2015. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, ungerska.se - 2012. november 6. (utolsó módosítás dátuma az oldalon: 2014. december 8.)
  6. Komárommegyei hírlap 4. évf. 11. sz. 5. oldal (Bíróválasztás Komáromban) - 1932. március 12.
  7. Zalai Közlöny 78. évf. 145. szám 1. oldal (Magyar városbírót választott Komárom) - 1938. július 1. (Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer digitális gyűjteménye)
  8. A város polgármesterei, Komárom.hu - (hozzáférés: 2015. november 25.)
  9. Jókai emlékkönyv - Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából. Komárom.
  10. Komáromi Újság 10. évf. 21. szám 16-17. oldal Vámosi László: Komáromi emlékérmek, plakettek - 2015. február

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Bp., Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Bajcsi Ildikó: Komárom kulturális élete a két világháború között Lokális világok az első Csehszlovák Köztársaságban, bumm.sk - 2014. június 30.
  • Egy város két országban, komarom.hu - 2012. november 7.
  • Szabó Helga: A visszacsatolt Csallóköz politikai és közigazgatási beilleszkedése 1938-1941, Fórum Társadalomtudományi Szemle IV. évfolyam 2. szám (epa.oszk.hu) - 2002.