Eszter
Az Eszter[1] perzsa eredetű női név, a jelentése csillag. Istár asszír-babilóniai istennő nevével azonos eredetű. Egyes vélemények szerint héber eredetű és a jelentése mirtusz, ez azonban a bibliai alaknak, Eszternek a másik nevére, a Hadassára vonatkozik.[2]
Gyakorisága[szerkesztés]
Az Eszter név a 16–18. században nagyon gyakori volt, majd veszített a népszerűségéből.[3] 1967-ben 143-an kapták ezt a nevet, az 1980-as években a 12. leggyakoribb női név volt. Az 1990-es években is igen gyakori név, a 2000-es években a 8–14. leggyakoribb női név.[2][4][5]
Más nyelveken[szerkesztés]
- Norvég: Astrid[forrás?]
- Izlandi : Ástríður[forrás?]
- angol: Esther, Hester
- olasz: Stella
- spanyol: Esther, Ester
- francia: Estelle
- svéd: Ester
- héber: אֶסְתֵּר
- japán: Esuteru
- perzsa: Istar
Névnapok[szerkesztés]
Híres Eszterek[szerkesztés]
- Eszter a zsidó Mordecháj unokahúga, perzsa királyné, I. Xerxész felesége
- Balás Eszter táncdalénekesnő
- Bartók Eszter énekesnő
- Csákányi Eszter színésznő
- Földes Eszter színésznő
- Horgas Eszter fuvolaművész
- Iszak Eszter műsorvezető
- Kardos Eszter színésznő
- Kardos Eszter művészettörténész
- Kiss Eszter színésznő
- Kovács Eszter Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő
- Laluska Eszter kézilabdázó
- Lukácsné Bíró Eszter festőművész
- Mattioni Eszter képzőművész
- Nagy-Kálózy Eszter színésznő
- Novák Eszter rendező
- Ónodi Eszter színésznő
- Perényi Eszter hegedűművész,
komikus
- Ráskó Eszter komikus
tanár
- Szabó Eszter énekesnő
- Solymosi Eszter
- Somogyi Eszter operaénekes
- Sümegi Eszter operaénekes
- Takáts Eszter pécsi dalszerző
- Tamási Eszter színésznő, bemondó
- Tóth Eszter költő, író, műfordító
- Urbán Eszter női labdarúgó-játékvezető
- Vágó Eszter régész
Egyéb Eszterek[szerkesztés]
Földrajzi névként[szerkesztés]
Ezekben a nevekben nem az Eszter név rejtőzik, csupán az alakjuk azonos, valójában különböző szláv szavakhoz kapcsolódnak:[3]
Eszteregnye, Esztergály, Esztergár, Esztergom, Eszterháza, Eszterce, Eszterény, Eszterézs
Vezetéknévként[szerkesztés]
A név korábbi, Ester alakja fordul elő családnévként, első említése 1628-ból ered.[3]
Irodalmi alakok[szerkesztés]
- Encsy Eszter, Szabó Magda Az őz c. regényében.
- Égető Eszter, Németh László azonos című regényének főhőse
- Eszti volt Kakuk Marci egyik kedvese Tersánszky Józsi Jenő művében
- Eszter hagyatéka, Márai Sándor műve
- Ábel és Eszter, Gárdonyi Géza műve
Egyéb[szerkesztés]
- Lánc, lánc, eszterlánc: körjáték, aminek a szövege a Magyar Hírmondó I. számában jelent meg 1792-ben. A kezdetét egy német dalocska szavainak a torzításából eredeztetik, így eszerint nincs köze a névhez.[3]
- Orbán Ottó versének a címe is Eszterlánc.
- A Neoton Família együttesnek is van Eszterlánc című dala
- A KFT (együttes) dalának címe: Eszter a meztelen nő
- Eszter szőlőfajta
Jegyzetek[szerkesztés]
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250