Eső előtt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eső előtt
(Before the Rain)
1994-es macedón–francia–brit film
Rendező Milcho Manchevski
Producer Judy Counihan
Cédomir Kolar
Sam Taylor
Cat Villiers
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Milcho Manchevski
Főszerepben Katrin Cartlidge
Rade Šerbedžija
Grégoire Colin
Labina Mitevska
Zene Zlatko Origjanski
Zoran Spasovski
Goran Trajkoski
Operatőr Manuel Teran
Vágó Nicolas Gaster
Gyártás
Ország Macedónia Macedónia
Franciaország Franciaország
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Nyelv macedón
angol
albán
Játékidő 113 perc
Forgalmazás
Forgalmazó 3DD Entertainment
Bemutató Olaszország 1994. szeptember 1.
USA 1995. február 24.
Díj(ak) Velencei Filmfesztivál (1994)
- Arany Oroszlán
- FIPRESCI-díj
További információk

Az Eső előtt (Пред дождот, Pred doždot) 1994-ben készült macedón film, mely a balkáni etnikai-vallási konfliktusokról, a macedónok és a Macedóniában élő albánok közötti évszázados ellentétekről szól. A főszerepet Katrin Cartlidge, Rade Šerbedžija, Grégoire Colin, és Labina Mitevska játssza. A filmet Milčo Mančevski írta és rendezte, a zenét Anastasia szerezte.

A filmet az 1994-es Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a fesztivál fődíját az Arany Oroszlánt, de a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-jelölést is kapott. Az Eső előtt volt az első macedón film, melyet ebben a kategóriában Oscar-díjra jelöltek.

Cselekmény[szerkesztés]

A film három fejezetből áll. Az első a Szavak, a második az Arcok, míg a harmadik fejezet a Képek címet viseli.

Szavak[szerkesztés]

Megismerjük a némasági fogadalmat tett szerzetest, Kirilt, aki egy tópart kolostorban éli napjait. A gyilkossággal vádolt albán lány, Zamira az ő szobájában rejtőzködik el üldözői elől. A falubeli gyerekek látták a lányt bemenni a kolostorba, így üldözői ott kezdik keresni. Bár az üldözők nem találják meg a lányt, a szerzetesek rájönnek Kiril titkára, ezért el kell hagynia a kolostort a lánnyal együtt. A fiatal pár kora hajnalban észrevétlenül kilopózik, és szökni próbál – a völgyben épp egy temetés van. Kiril, bár a lánnyal nem értik meg egymás nyelvét, újra beszélni kezd. A lány családja azonban felfedezi őket és Zamira apja megparancsolja a lányának térjen haza, Kirilt pedig elzavarja. Zamira Kiril után szalad, de a lány bátyja ekkor lelövi húgát.

Arcok[szerkesztés]

Anne egy szép fényképésznő Londonban, akinek szerelmi viszonya van egy macedón származású háborús fényképésszel, Alekszanderrel, aki a bosnyák háborúból tér éppen vissza Angliába. Anne a fotóügynökség irodájában többek között azokat a fotókat nézi amelyek a halott Zamirát és Kirilt ábrázolják. Alekszander hazaindul Macedóniába és hívja Anne-t is magával, neki azonban még van egy elintéznivalója; Anne terhes, de válni készül a férjétől. Azonban amikor egy étteremben közli vele a hírt, az egyik vendég – aki korábban összeszólalkozott a pincérrel – fegyveres ámokfutásba kezd, és Anne férje is életét veszti.

Képek[szerkesztés]

Az előző két fejezet történetét olvasztja egybe. Alekszander megérkezik Szkopjébe, ahonnan autóbuszon tér vissza a hegyekben található szülőfalujába. A falu határában fegyveres fiú fogadja, ő azonban könnyen elveszi a fegyvert, és elindul felkeresni a régi házát. Megjelennek régi ismerősei és rokonjai, akik ebédet rendeznek a tiszteletére. A háttérben Zamira figyeli őket, kezében egy vasvillával. Másnap Alekszander elmegy a közeli albán faluba felkeresni gyerekkori albán barátnőjét, Hanát (Zamira anyját), aki kétgyerekes özvegyasszony lett. Zamira épp büntetésben van, meg az este későn jött haza, ezért a nagyapja rövidre vágja a haját. Alekszander visszatér a falujába, ahol kiderül; az éjjel megölték az egyik falubelit, a gyanúsított Zamira. Hana felkeresi Alekszandert és azt sejtetve, hogy Hana az ő lánya, segítséget kér tőle, ugyanis a lányt a macedónok elfogták és megkötözve tartják egy pajtában. Alekszander kiszabadítja a lányt, azonban rajtakapják, és unokatestvére némi hezitálás után hátbalövi. Mikor Alekszander összeesik, elkezd esni az eső, Zamira pedig a kolostor fele menekül – ez volt a film kezdete. Mikor Anne is megérkezik Londonból, a háttérben Kiril és Zamira menekül, a völgyben pedig Alekszandert temetik.

A három fejezet mintegy egymás folytatásai, a köztük levő kapcsolat az idő és az események körkörös, véget nem érő láncolatát hivatott tükrözni: „Az idő nem hal meg, a kör nem kerek” – a mondat többször is visszatér. Először a nyitójelenetben az idős szerzetes mondja Kirilek, másodjára egy falfirkán olvasható Londonban, majd a kissé módosulva a harmadik részben is felhangzik. A történések súlya alatt néha megmerevedik az idő és egy percre megáll, de a mindent elmosó eső után folytatódik az egész elölről.

A felületes néző számára úgy tűnhet, a Szavakban történtek a másik két rész eseményeinek lezárása, egyszerűen bemutatja a rendező a történet végét, hogy izgalmasan kezdődhessen a film. Azonban ezt az egyszerű és kézenfekvő értelmezést számos apró részlet "megzavarja", például a fotók Anne-nál Zamira haláláról, elrontva a "kör kerekségét".

Szereplők[szerkesztés]

Díjak és jelölések[szerkesztés]

  • Oscar-díj (1995)
  • Velencei Filmfesztivál (1994)
    • díj: Arany Oroszlán – Milcho Manchevski
    • díj: CinemAvvenire-díj – Milcho Manchevski
    • díj: FIPRESCI-díj – Milcho Manchevski
    • díj: OCIC-díj (Elismerés) – Milcho Manchevski
    • díj: Pasinetti-díj – Rade Šerbedžija
  • Argentin filmkritikusok szövetsége (1997)
    • díj: Ezüst Kondor-díj – Milcho Manchevski
  • Stockholmi filmfesztivál (1994)
    • díj: legjobb első rendező – Milcho Manchevski
    • jelölés: Bronz Ló
  • Varsói nemzetközi filmfesztivál (1995)
    • díj: Közönségdíj
  • Sao Paolo-i nemzetközi filmfesztivál (1994)
    • díj: Közönségdíj
  • Independent Spirit Awards (1996)
    • díj: legjobb külföldi film

További információk[szerkesztés]