Erdélyi Ferenc (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdélyi Ferenc
Született 1904. május 3.[1][2]
Budapest
Elhunyt 1959. november 28. (55 évesen)[1][2]
Los Angeles
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
Sírhelye Forest Lawn Memorial Park
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdélyi Ferenc (Francis De Erdely) (Budapest, 1904. május 4.Los Angeles, 1959. november 28.) festőművész, grafikus.

Életpályája[szerkesztés]

1916-tól kezdett festeni. 1919-ben felvételt nyert az Iparművészeti Iskolába. 1920–1923 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt,[4] ahol Benkhard Ágost és Rudnay Gyula oktatta. 1922-ben a Műcsarnok őszi tárlatán Barát-tanulmány című képét állította ki. 1922-ben Veér Imre költő Balladák című kötetének tíz versét öt rajzzal illusztrálta. 1923-ban megkezdte a több évtizedig tartó utazását; hosszú időt töltött Afrikában és az USA-ban is. Párizs után Madridban, majd Barcelonaban és Kairóban járt. 1924-ben fél évig Algírban élt, ahol több portréfestményt készített. 1925 második felében Losoncon dolgozott. 1926-ban New Yorkban és Philadelphiában is bemutatkozott. 1927-ben a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonján három festménnyel jelentkezett. Legnagyobb sikerét az 1927 végén rendezett kiállításával aratta, amelyről a belga sajtó, az ország jelentős kritikusai általános elismeréssel emlékeztek meg. 1928 elején visszatért Budapestre, ám ezután Svájcba, Finnországba, majd Hollandiába utazott. 1928-ban a Paál László Társaság tagja lett. Az 1930-as évek első felében Hágában és Amszterdamban élt. 1936-ban – holland feleségével – visszatért Magyarországra; 1939-ben New Yorkba utazott; letelepült Amerikában, ahol a festés mellett haláláig művészképzéssel foglalkozott. Hágában, a Holland Művészeti Akadémián oktaott, majd Pasadenában, 1945-től pedig a Dél-Kaliforniai Egyetem művészeti tanszékén. 1955-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Magánélete[szerkesztés]

Szülei: Erdélyi Ferenc és László Mária voltak. 1927. március 5-én, Budapesten házasságot kötött Pusztafi Piroskával (1904–?). Egy lányuk született: Katalin. 1934-ben elváltak.[5] Második felesége Leembruggen Erzsébet Zsófia volt (1900–1936), akit 1935-ben vett el. Harmadik párja Vadas Licy (Wittmann Erzsébet Alice) volt (1916–?). Negyedik házastársa Hajdu Edit (Edith H. Marcus) volt (1912–1970), akivel 1944-ben kötött házasságot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  4. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig
  5. Házasságkötése bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 59/1927. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.