Folyami fiallócsiga

Folyami fiallócsiga
	Folyami fiallócsiga háza
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Öregrend:	Caenogastropoda;
Rend:	Architaenioglossa;
Öregcsalád:	Ampullarioidea;
Család:	Viviparidae;
Nem:	Viviparus;
Faj:	V. acerosus;
Tudományos név
	Viviparus acerosus; (Bourguignat, 1862)
Szinonimák
	Viviparus acerosus (F. Haas, 1913) ssp. maritzanus (F. Haas, 1913); Viviparus aethiops Kobelt, 1877; Viviparus aristidis Bourguignat, 1880; Viviparus banaticus Kobelt, 1909; Viviparus danubialis Bourguignat, 1862; Viviparus hazayi Westerlund, 1886; Viviparus hungaricus Hazay, 1881; Viviparus kormosi Kobelt, 1909; Viviparus kormosiana Kobelt, 1907; Viviparus penchinati Bourguignat, 1870; Viviparus rumaenicus Kobelt, 1909; Viviparus tanousi Bourguignat, 1880;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Folyami fiallócsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami fiallócsiga témájú kategóriát.

A folyami fiallócsiga (Viviparus acerosus) a Duna vízgyűjtőjében honos vízicsigafaj, mely Magyarországon is él. A csigák (Gastropoda) osztályának az Architaenioglossa rendjébe, ezen belül a Viviparidae (elevenszülő csigák) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Duna, a Dnyeper, az Észak-Dvina, illetve a Daugava folyók vizeiben őshonos. Tehát Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna vizeiben. Görögország ugyan nem tartozik a Duna vízgyűjtőéhez, de itt is elterjedt, őshonos faj, állománya növekvőben van. Hollandiában és a Bodeni-tóban inváziós fajként is megjelent a 20. század legvégén.^[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház 30-35 milliméter magas, amellyel Magyarország egyik legnagyobb vízicsigája, szélessége 23-37 milliméter, kanyarulatainak a száma 4 és 5 között lehet. A héj vékony és zöldesbarna színű, melyen általában 3 vörösesbarna csík látható. A kanyarulatok alakja a szájadékkal megegyezik, emiatt a végénél hegyes a csigaház.

Életmódja[szerkesztés]

A lassú folyású vizek, holtágak és tavak iszapos fenekén a fejének ormányra hasonlító nyúlványával táplálékot keres az iszapban. Tápláléka különféle férgekből és növényi törmelékből áll.

Petéi az anyai szervezetben megérnek, peterakás során már elevenen jönnek a világra a jellemzően fél centiméteres kiscsigák. A hímek háza hosszabb, a nőstényeké szélesebb.

Veszélyeztetettsége és felhasználása[szerkesztés]

Nem védett faj, a legnagyobb veszélyt számukra a vízszennyezés és a gátak építése jelenti.

Ritkán akváriumok lakója, másra nem használják.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Viviparus acerosus (Bourguignat, 1862) (Gastropoda: Viviparidae), a new exotic snail species for the Dutch fauna. www.aquaticinvasions.net. (Hozzáférés: 2016. november 8.)

Források[szerkesztés]

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
Viviparus acerosus. IUCN redlist. (Hozzáférés: 2016. november 8.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Viviparus acerosus (Bourguignat, 1862) (Gastropoda: Viviparidae), a new exotic snail species for the Dutch fauna. www.aquaticinvasions.net. (Hozzáférés: 2016. november 8.)

[1]