Ugrás a tartalomhoz

Bundásbogár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Epicometis hirta szócikkből átirányítva)
Bundásbogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Ganajtúrófélék (Scarabaeidae)
Alcsalád: Virágbogárformák
Nemzetség: Cetoniini
Alnemzetség: Cetoniina
Nem: Tropinota
Mulsant, 1842
Alnem: Epicometis
Burmeister, 1842
Faj: T. hirta
Tudományos név
Tropinota hirta
Poda, 1761
Szinonimák
  • Scarabaeus hirta Poda, 1761
  • Epicometis hirta Burmeister, 1842 (subgenus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bundásbogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bundásbogár témájú médiaállományokat és Bundásbogár témájú kategóriát.

A bundásbogár (Tropinota hirta vagy Epicometis hirta) a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe, a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó rovarfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

Nagyjából téglalap alakú, 8–13 mm hosszú, feketésszürke színű bogár. Egész teste fehéres-sárgás szőrökkel sűrűn borított. Szárnyfedőinek alapszíne fekete, rajta egyedenként különböző számú és elhelyezkedésű fehéres-sárgás foltok vannak.

Néha szintén bundásbogárnak nevezik az igen hasonló, a Tropinota alnembe tartozó Tropinota squalida-t (Scopoli, 1783), melytől úgy lehet megkülönböztetni, hogy a Tropinota squalida hím példányainak hasi oldalán hosszirányú vágat van (ez utóbbi dél-európai faj, Magyarországon nem honos).[1]

A színezés és a foltozottság miatt hasonlít a sokpettyes virágbogárra (Oxythyrea funesta), de annak tetején hosszabb szőrök vannak, előtorán pedig nincsenek foltok.

Életmódja

[szerkesztés]

Lárvája gyökerekkel táplálkozik, kártétele nem jelentős. Tavasszal, a gyümölcsfák virágzásának idején rajzik. Az imágó polifág, alapjában virágporevő (a pollen rá is tapad, ezzel tulajdonképpen segíti egyes növények megporzását), de a gyümölcsfák, a szőlő és a gabonafélék, elsősorban a rozs virágrészeit is rágja, amivel terméketlenséget okoz. Szívesen táplálkozik a keresztes- és fészkesvirágú lágyszárú növényeken is. Főként laza talajú vidékeken él, időnként tömegesen jelenik meg, imágója március végétől vagy április elejétől júliusig látható, különféle virágok belső részeit rágja (sokszor látható például tavaszi héricsen, martilapun, boglárkákon, gyümölcsfákon stb.). A lárva korhadó növényi anyagokon él, már őszre kifejlődik, de csak a következő év tavaszán bújik elő a talajból. Általában csak napsütéses időben repül. A kora tavasz első bogarai közé tartozik.

Kártétele ellen (célzott) csapdázással is lehet védekezni. Léteznek a hím és nőstény példányokra egyaránt hatásos feromoncsapdák.[2]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Tropinota hirta crispa Petrovitz, 1971
  • Tropinota hirta heyrovskyi Obenberger, 1917
  • Tropinota hirta hirta (Poda, 1761)
  • Tropinota hirta spiniformis Reitter, 1913
  • Tropinota hirta suturalis Reitter, 1913

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gauruotasis auksavabalis című litván Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]