Entamoeba histolytica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Entamoeba histolytica
E. histolytica trofozoiták. Az endoplazmában fagocitált vörösvértestek láthatók.
E. histolytica trofozoiták. Az endoplazmában fagocitált vörösvértestek láthatók.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Amőbák (Amoebozoa)
Törzs: Archamoebae
Család: Entamoebidae
Nemzetség: Entamoeba
Faj: E. histolytica
Tudományos név
Entamoeba histolytica
Schaudinn, 1903
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Entamoeba histolytica témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Entamoeba histolytica témájú kategóriát.

Az Entamoeba histolytica egy amőbafaj, protozoon (állati egysejtű). Emberi élősködőként a vastagbélben elszaporodhat, megbetegedést, úgynevezett amőbiázist okozva. Nevének jelentése: szövetoldó bélamőba.


Morfológia és életmód[szerkesztés]

Az Entamoeba histolytica sejtnek két megjelenési formája ismert (számos más protozoonhoz hasonlóan): a mozgó, táplálkozó, szaporodó trofozoita (trophozoita), valamint a kedvezőtlen környezeti tényezők hatására kialakuló, burokkal körülvett ciszta (cysta).

A trofozoita 10–50 μm méretű sejt, centrális helyzetű maggal. Állábakkal (pseudopodium) mozog. Ivartalanul, kettéosztódással szaporodik. Anaerob életmódot folytat. Az emberi vastagbélben él, ahol elsősorban a nyálkahártya szöveteivel táplálkozik: miután adhéziós molekuláival hozzátapadt a vastagbélhám sejtjeihez, úgynevezett hisztolitikus enzimeket szabadít fel, melyek feloldják a nyálkahártya szöveteit, alkalmassá téve azokat a fagocitózisra. A béltartalomból izolált trofozoiták mikroszkóppal vizsgálva felismerhetők arról, hogy fagocitált vörösvértesteket tartalmaznak.

E. histolytica ciszta.

A ciszta 6–25 μm átmérőjű, kerek képlet, melynek egy, kettő vagy négy magja van, és gyakran tartalmaz ún. kromatoid testet. Nedves környezetben hetekig életképes, de a szárazságot és a magas hőmérsékletet rosszul tűri. A kihűlt székletben csak ciszta alakok figyelhetők meg.

Az E. histolytica világszerte (így Magyarországon is) előfordul, gyakori Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában. Ezeken a helyeken rendszerint súlyosabb betegséget okoz, mint másutt.

Entamoeba dispar[szerkesztés]

Az Entamoeba dispar az E. histolytica-val morfológiailag megegyező amőba. Gyakrabban fordul elő a vastagbélben, mint a másik, viszont nem okoz megbetegedést (apatogén). Cisztáját az E. histolytica-étól molekuláris vizsgáló módszerekkel lehet elkülöníteni.

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2. átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003. ISBN 9632027663. 446-449. old.