Entamoeba histolytica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Entamoeba histolytica
E. histolytica trofozoiták. Az endoplazmában fagocitált vörösvértestek láthatók.
E. histolytica trofozoiták. Az endoplazmában fagocitált vörösvértestek láthatók.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Amőbák (Amoebozoa)
Törzs: Archamoebae
Család: Entamoebidae
Nemzetség: Entamoeba
Casagrandi & Barbagallo, 1895 [1897]
Faj: E. histolytica
Tudományos név
Entamoeba histolytica
Schaudinn, 1903
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Entamoeba histolytica témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Entamoeba histolytica témájú kategóriát.

Az Entamoeba histolytica egy amőbafaj, protozoon (állati egysejtű). Emberi élősködőként a vastagbélben elszaporodhat, megbetegedést, úgynevezett amőbiázist okozva. Nevének jelentése: szövetoldó bélamőba.


Morfológia és életmód[szerkesztés]

Az Entamoeba histolytica sejtnek két megjelenési formája ismert (számos más protozoonhoz hasonlóan): a mozgó, táplálkozó, szaporodó trofozoita (trophozoita), valamint a kedvezőtlen környezeti tényezők hatására kialakuló, burokkal körülvett ciszta (cysta).

A trofozoita 10–50 μm méretű sejt, centrális helyzetű maggal. Állábakkal (pseudopodium) mozog. Ivartalanul, kettéosztódással szaporodik. Anaerob életmódot folytat. Az emberi vastagbélben él, ahol elsősorban a nyálkahártya szöveteivel táplálkozik: miután adhéziós molekuláival hozzátapadt a vastagbélhám sejtjeihez, úgynevezett hisztolitikus enzimeket szabadít fel, melyek feloldják a nyálkahártya szöveteit, alkalmassá téve azokat a fagocitózisra. A béltartalomból izolált trofozoiták mikroszkóppal vizsgálva felismerhetők arról, hogy fagocitált vörösvértesteket tartalmaznak.

E. histolytica ciszta

A ciszta 6–25 μm átmérőjű, kerek képlet, melynek egy, kettő vagy négy magja van, és gyakran tartalmaz ún. kromatoid testet. Nedves környezetben hetekig életképes, de a szárazságot és a magas hőmérsékletet rosszul tűri. A kihűlt székletben csak ciszta alakok figyelhetők meg.

Az E. histolytica világszerte (így Magyarországon is) előfordul, gyakori Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában. Ezeken a helyeken rendszerint súlyosabb betegséget okoz, mint másutt.

Entamoeba dispar[szerkesztés]

Az Entamoeba dispar az E. histolytica-val morfológiailag megegyező amőba. Gyakrabban fordul elő a vastagbélben, mint a másik, viszont nem okoz megbetegedést (apatogén). Cisztáját az E. histolytica-étól molekuláris vizsgáló módszerekkel lehet elkülöníteni.

Forrás[szerkesztés]

  • Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2. átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003. ISBN 963-202-766-3. 446-449. old.

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]