Eliza Orzeszkowa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eliza Orzeszkowa
Eliza Orzeszkowa.PNG
Élete
Születési név Eliza Korwin-Pawłowska
Született 1841. június 6.
Milkowszczyzna
Elhunyt 1910. május 18. (68 évesen)
Grodno
Sírhely Parish cemetery in Grodno
Nemzetiség lengyel
Házastársa Piotr Orzeszko
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, novella
Fontosabb művei A folyó partján (1888)
Eliza Orzeszkowa aláírása
Eliza Orzeszkowa aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Eliza Orzeszkowa témájú médiaállományokat.
Eliza Orzeszkowa 1867-ben
Eliza Orzeszkowa 1900-ban

Eliza Orzeszkowa (Milkowszczyzna, 1841. június 6.Grodno, 1910. május 18.) lengyel írónő. A lengyel pozitivizmus kiemelkedő alakja.

Élete[szerkesztés]

Fiatalon, 1858-ban ment férjhez Piotr Orzeszkóhoz, akit az 1863. évi januári felkelésben való részvétel miatt Szibériába száműztek. Az asszony visszatért szüleinek birtokára, majd 1880-ban Vilnában könyvkereskedést nyitott, melyet azonban az orosz kormány csakhamar elnyomott. Így Orzeszkowa Grodnóban teljesen az irodalomnak élt, Lengyelország legtermékenyebb és legnépszerűbb regényírójának tartották.

Munkássága[szerkesztés]

Munkássága első szakaszának legjellemzőbb vonása az aktualitás volt. Első cikkei, regényei időszerű társadalmi problémákra kerestek választ. Ezek még széthulló szerkezetűek, kusza stílusúak. Első regénye, amelyben a művészi színvonal és a mondanivaló összhangban áll: a Marta (Márta, 1873).

A lengyel zsidóság érdekében két regényében is síkra száll: Eli Makower (1875), Meir Ezofowicz (1878).

Második alkotó korszakának elbeszéléseit, regényeit a realista ábrázolásmód és szemlélet jellemzi.

Legjelentősebb regénye A folyó partján (1888), mely húsz év írói törekvéseinek igazi szintézise. Az 1880-as évek vidéki lengyel társadalmát mutatja be, főként a lengyel nemesség világát, mely itt teljesebb, művészibb, mint Orzeszkowa bármely korábbi regényében.

Az 1863-as felkelés eseményeit dicsőíti utolsó alkotásában, a Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek, 1910) című elbeszélésében, mely az azonos című novellagyűjteményben jelent meg.

Műveiben az éles megfigyelést a humánus felfogással egyesítette és a lengyel társadalmat részleteiben mutatta be. Összegyűjtött művei 44 kötetben Varsóban jelentek meg (1884–1888).

Művei[szerkesztés]

Eliza Orzeszkowa sírja a grodnói katolikus plébánia temetőjében
  • Obrazek z lat głodowych (1866)
  • Ostatnia miłość (1868)
  • Z życia realisty (1868)
  • Na prowincji (1870)
  • W klatce (1870)
  • Cnotliwi (1871)
  • Pamiętnik Wacławy (Varsó, 1871)
  • Pan Graba (Lemberg, 1872)
  • Na dnie sumienia (1873)
  • Marta (1873)
  • Eli Makower (1875)
  • Rodzina Brochwiczów (1876)
  • Pompalińscy (1876)
  • Maria (1877)
  • Meir Ezofowicz (1878)
  • Z różnych sfer (1879–1882)
  • Patriotyzm i kosmopolityzm (1880)[1]
  • Widma (1881)
  • Sylwek Cmentarnik (1881)
  • Zygmunt Ławicz i jego koledzy (1881)
  • Bańka mydlana (1882–1883)
  • Pierwotni (1883)
  • Niziny (1885)
  • Dziurdziowie (1885)
  • Mirtala (1886)
  • Nad Niemnem (A folyó partján, 1888)[2]
  • Cham (1888)
  • Panna Antonina (1888)
  • W zimowy wieczór (1888)
  • Czciciel potęgi (1891)
  • Jędza (1891)
  • Bene nati (1891)
  • Westalka (1891)
  • Dwa bieguny (1893)
  • Melancholicy (1896)
  • Australczyk (1896)
  • Iskry (1898)
  • Argonauci (1900)
  • Ad astra. Dwugłos (1904)
  • I pieśń niech zapłacze (1904)
  • Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek, 1910)

Magyarul[szerkesztés]

  • Eliza Orzeszko: Harc a birtokért. Regény; ford. K. Beniczky Irma; Király, Bp., 1892
  • Gloria victis. Elbeszélés; ford. Berendi Sándor; Lengyel Intézet, Bp., 1943
  • A folyó partján; ford. Mészáros István, bev. Kovács Endre, versford. Radó György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érdekes társadalmi tanulmány.
  2. A regény 1955-ben magyar nyelven is megjelent Mészáros István fordításában.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]